A Kubrick rendezte Gyűrűk Urában Paul McCartney lett volna Frodó

Kétségtelen, a Gyűrűk Ura kultikus alapmű, amelyet mára – köszönhetően a több Oscar-díjjal jutalmazott mozifilmnek – minden felnőtt és gyerek ismer. Tolkien regénye sokakat megihletett, még a Beatles is küzdött a megfilmesítés jogáért. A Somogyi-könyvtár kamarakiállítással tiszteleg az idén hatvanesztendős korszakos alkotás előtt. Pinjung Márkkal beszélgettünk.

„Ez a mese egyre nőtt mesélés közben, míg végül a Nagy Gyűrűháború története lett belőle...” Tolkien tizenhét évig dolgozott a Gyűrű szövetsége, a Két torony és a Király visszatér köteteken, az 1954-es kiadást követően a műfaj bestsellerévé vált. Annak ellenére, hogy

JRR Tolkien

a harmincas évek végére maga mögött tudhatott egy, a felnőttek körében is népszerű meseregényt, A hobbitot (nálunk Szobotka Tibor fordításában Babó címmel jelent meg), a kiadó nem bízta a véletlenre a Gyűrűk Ura könyvek történetét. „Tolkien komolyabb szereppel ruházta volna fel a gyűrűszövetség tagjait segítő sasokat, azonban kiadója nem engedte, hogy a hobbitokból, emberekből, egy tündéből, törpéből és mágusból verbuválódott csapat az ő hátukon jusson el Mordor tüzéig” – kezdett bele az érdekességek sorába

Pinjung Márk

, a kiállítás egyik szervezője, a Somogyi-könyvtár munkatársa. „Az ötvenes évek befutott írója az első kiadásban idegenkedett a könyvillusztrációk gondolatától, ám

Mary Fairburn

munkáit látva szerette volna vele gazdagítani a köteteket. A kiadója viszont nem tett eleget kérésének.” A fantasy atyjának tartott dél-afrikai születésű professzor keresztény családban nőtt fel, 12 évesen mindkét szülőjét elvesztette, és egy katolikus pap vette gyámsága alá. Ez a nevelés fontos szerepet játszott életében, munkásságában sem tudott elszakadni a taníttatásoktól. A Biblia történeteit átültette regényeibe, új kultúrát alapított némi germán, skandináv és kelta mondaalapokkal megfűszerezve. Gazdag képzelőereje és maximalizmusa a trilógiaként kiadott kötetek végén tetten érhető: pontos családfák a harmadkor (vagyis a gyűrűk) előtti időkből, lábjegyzetek és a tünde nyelv grammatikája precíz, átfogó munkák. „Négy éves sem volt, amikor már tudott írni és olvasni, 12 évesen latinul, görögül és franciául is beszélt. Zseni volt, aki saját nyelvet alkotott” – így Tolkienről a kiállításszervező.

Szüleinek elvesztése mellett élete nagy fordulópontja volt, amikor egyetemistaként besorozták az első világháborúba. A legtöbbször kitüntetett brit egységnél szolgált, több barátot, katonatársat is elvesztett a világégés alatt. A háború embertelensége inspirálóan hatott Középfölde világára, az 1916-os sommei csata ihlette például a Holtlápot, vagy a befejező kötet végső csatáját. De ennél is messzebbre barangolhatunk az időben, ha a karakterekről szeretnénk többet megtudni: mindössze kétéves volt, amikor szülőföldjén megcsípte egy madárpók. A dadusa lélekjelenlétének köszönhető, hogy az ifjú Tolkien túlélte a szerencsétlen találkozást, viszont attól fogva rettegett a nyolclábúaktól. Az araknofóbia szülte tehát a visszataszító Banyapókot is.

Paul McCartney Zsákos Frodó és Ringo Starr Csavardi Samu

A Beatles elsők között tervezte a könyv megfilmesítését,

Paul McCartney

alakította volna Zsákos Frodót,

Ringo Starr

Csavardi Samut, Gandalfot

George Harrison

, Gollamot pedig

John Lennon

játszotta volna. Az 1970-es évek elején az United Artists megvette Tolkientől a könyv megfilmesítésének jogait, a rendezést pedig nem másra, mint

Stanley Kubrickra

bízták. A 2001 Űrodüsszeia hatalmas népszerűségnek örvendő rendezője ráállt az angol banda ötletére, a szerepeket illetően némi módosítással. Kubrick elképzelése szerint a gombahajú Beatles tagok bújhattak volna a négy hobbit bőrébe (Frodó, Samu, Trufa és Pippin), Aragorn szerepét

Jack Nicholsonra

, Legolas-ét

Malcom McDowellre

, Gandalf megformálását pedig

Peter Sellersre

bízták. Tolkien tiltakozott a bizarr ötlet ellen, végül a közel négyórás zenés filmből nem lett semmi. Az angol nyelvészprofesszorként is ismert Tolkien 1973-as halála után 28 évet kellett várni arra, hogy moziba vigyék Középfölde történetét. Egy megszállott alkotó,

Peter Jackson

vehette gondozásába a tévesen trilógiaként értelmezett (eredetileg egy kiadást terveztek, ám anyagi okok miatt három részre bontották) fantasyregényt, 1997-ben elnyerte az epikus mű megfilmesítésének jogát, majd 2001 és 2003 között elárasztotta a vásznat az (akkori) csúcstechnológiával készült egészestés mozikkal. Az elsöprő sikerű hármas a bemutatás évében elhozta a Hugo-díjat, a befejező epizódot pedig 11 Oscar-díjjal jutalmazták – ezzel az első fantasy lett a filmtörténelemben, amely hazavihette a legjobb filmnek járó elismerést. Voltak azonban kevésbé sikeres próbálkozások is. 1978-ban Ralph Bakshi rajzfilmben álmodta meg a hobbitok kalandjait, viszont csak az első két kötetig jutott. A gyerekeknek szánt mesét ugyanis nem fogadta jól a történet mélységét hiányoló felnőtt közönség. Jackson alkotását a sikerek ellenére sok kritika érte, amiért több helyen is megváltoztatta a cselekményt és kevéssé hangsúlyos jeleneteknek tulajdonított mélyebb értelmezést, mint Tolkien. Az összesen 17 Oscart besöprő film azonban minden kétséget kizáróan hozzájárult ahhoz, hogy az idősebbek újra kézbe vegyék, a fiatalok pedig belelapozzanak Frodó kalandjaiba. „Jackson vett egy varázslatos és egyedülálló irodalmi művet, és újraírta a modern akciófilm nyelvén.

<…>

Az, amit ebben a filmben tett, bámulatosan nehéz munka eredménye, és dicséretet érdemel, de ha hű maradt volna Tolkienhez, az még nehezebb és még merészebb lett volna” – így a rendezőről

Roger Ebert

kritikus.

Befejezetlen előzménykötet

A szilmarilok kiadását már nem élhette meg, ezt pedig jó ha tudja az az olvasó is, aki vágyakozással telve kezébe veszi a kötetet. A Gyűrűk Ura előzményeként szolgáló jegyzetek Középfölde, vagyis a világ kialakulásának történetét (Tolkien ezt a földszerű „bolygót” Ardanak nevezte el), mitológiai hátterét foglalják össze. Az első szövegváltozatok már az első világháború idején napvilágot láttak, az író azonban élete végéig folyamatosan bővítette, újraírta az úgynevezett három középföldi történelmi kor eseményeit. A rajongók legnagyobb örömére Christopher Tolkien gondosan összeválogatta apja írásait, majd könyv formájában kiadta a kéziratokat. A néhány oldalas regék – habár egy rendkívül izgalmas teremtéstörténetet alapjai – nem a megszokott tolkieni stílust testesítik meg, az alkotónak bizonyára még nagy tervei lettek volna az alapokkal. Pinjung Márk szint a Tolkien-univerzum körül felhajtáshoz Jackson filmje járult hozzá leginkább. A rendezőn most nagy a nyomás, A hobbit: Az Öt Sereg Csatája decemberben kerül a mozikba, ezzel pedig lezárul a második (időrendben az első) filmtrilógia. http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=oWAp7UOB1Ok A Somogyi-könyvtár saját Tolkien-állományát állította ki a második emeleti kölcsönzőtérben, tisztelegve ezzel a hatvanesztendős korszakalkotó mű előtt. Az első kiadás mellett Tolkien rajzaiból és a Gyűrűk Ura ihlette illusztrációkból is láthatunk kiadványokat, de olyan kötetekkel is találkozhatunk, amelyek Középfölde földrajzát, népcsoportjait dolgozzák fel. A kamarakiállítás augusztus 27-ig várja a látogatókat egy idő- és univerzumutazásra.