Nyílzápor - a nyíl elszáll, a hagyomány megmarad + FOTÓK

Idén hetedik alkalommal, mintegy 1200 íjász közreműködésével idézte meg nyílfelhő az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban (ÓNTE) a 907-es pozsonyi csatát.

A családokat is várták a VII. Nyílzápor és Íjásztalálkozóra, a park területén bábelőadások, íjász-, valamint lovas bemutatók zajlottak. A kemencében krumplis pogácsa sült, és a hagyományőrző játszótérre is várták az érdeklődőket nemezeléssel, kovácsolással és gyékényfonással. A lovasíjászat története címmel a Csete-jurtában kiállítás nyílt, ahol honfoglalás korabeli magyar harci viseletet lehetett kipróbálni.

Az öltözetet leírások alapján rekonstruálták, így bőrpáncél, sisak, íjtartó tegez, fokos és szablya egyaránt kézbe vehető, illetve felölthető volt - mutatta portálunknak

Kisházi Gábor

kulturális szervező. A szablya egyébként Bécsben készült, és teljesen "harcképes", még meg is volt élezve, ezért gyerekek csak szigorúan a hüvelyben tartva csodálhatták meg.

1100 évnyi távolság

A díszes seregszemlén, midőn a hagyományőrző íjászok és harcosok elfoglalták helyüket a csatához, számos míves öltözetet és fegyvert láthattak az érdeklődők, állatprémes viselet, tollas sisak és páncéling számtalan variációban pompázott a csatatéren. 1100 évnyi távolságba tekintünk vissza - hangzottak fel a nyitó szavak a téren. A nyílzápor felidézi a magyarság első honvédő háborúját, a pozsonyi csatát, melyen Árpád vezér is halálos sebet kapott. Egyben tisztelgés is eleink, valamint az íjászhagyományok előtt. Megtudtuk, a Kárpát-medence minden részéről mintegy 1200 íjász érkezett az együttlövésre, mely a maga nemében a legnagyobb a világon.

A harctéren felidézték a 907-es csata eseményeit, miközben az íjászok és harcosok történelmi élőképeket mutattak be - itt nem csak a magyar, hanem a bajor hadakat is megjelenítették. Majd elérkezett a várva várt pillanat: minden íjász négy nyílvessző kilövésével járult hozzá a híres-hírhedt nyílfelhő megidézéséhez.

Arany Nyílhegy

Kertész Péter, az ÓNTE ügyvezető igazgatója a nyílzápor után tartott beszédében úgy fogalmazott: a nyílvessző elszáll, de a hagyományok megmaradnak. A nyílzáporhoz számos olyan ember járult hozzá, akik egyre többet tesznek a hagyományőrző íjászatért - folytatta az ügyvezető igazgató. Hangsúlyozta, ennek elismerésére a hetedik együttlövés alkalmából egy "szakrális" díjat alapítottak - a hét ugyanis egy szakrális szám a magyarság életében, gondoljunk a hét törzsre, a hét vezérre, vagy akár a népmesék hétfejű sárkányára. Az Arany Nyílhegy Díjat azok számára hozták létre, akik szívvel-lélekkel fáradoznak a hagyományőrző íjászat megmaradásáért és azért, hogy minél többen csatlakozzanak e tradíciókhoz - folytatta az ügyvezető igazgató. Arany Nyílhegy Díjat vehetett át Magyar Anna országgyűlési képviselő, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, aki a kezdetektől anyagilag és erkölcsileg támogatta az íjásztalálkozót. Szintén ebben az elismerésben részesült Kassai Lajos, a lovasíjász sportág létrehozója. Kitüntették az erdélyi Pusztai Farkasok Íjászegyesületet is, mely minden évben aktív résztvevője a rendezvénynek - az egyesület képviseletében Bokor Zoltán Csaba vette át a díjat.