Radnótiért is közbenjárt a hazai könyvtárügy kiemelkedő alakja

125 éve született Fitz József, könyvtáros, nyomdászattörténész, az irodalomtudományok kandidátusa, a két világháború közötti hazai könyvtárügy és a magyar könyvtörténetírás kiemelkedő alakja – a Somogyi-könyvtár emléktárlattal tisztelet Fitz József előtt.

Fitz József

1888. március 21-én született Oravicabányán (Krassó-Szörény megye, ma Románia). 1906-ban érettségizett a temesvári piarista gimnáziumban, majd 1906 és 1913 között egyetemi tanulmányokat folytatott Budapesten, Münchenben, Párizsban és Lausanne-ban, 1913-ban doktorált. A budapesti Egyetemi Könyvtár gyakornokaként kezdett dolgozni, majd négyéves katonai szolgálat után visszatért oda, ahol rövidesen kinevezték a Kézirattár vezetőjének. 1923-ban megválasztották a Magyar Bibliophil Társaság titkárának. 1930-tól már a pécsi Egyetemi Könyvtár igazgatója, 1934-ben pedig kinevezték az Országos Széchényi Könyvtár igazgatójának, 1935-től főigazgatójának (1945-ig töltötte be a posztot), ugyanebben az évben a megalakuló Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete első elnöke. 1946-ban nyugdíjba vonul, az Országos Könyvtári Központ tudományos munkatársaként tevékenykedik, majd könyvtárosként dolgozott a TIT-nél, 1955-től az ELTE Könyvtártudományi Tanszékének megbízott oktatója. 1964. szeptember 12-én hunyt el Budapesten. Könyv-, könyvtár- és nyomdászat-történeti munkássága mellett novellákat is írt.

Ősnyomtatványok nyomában

A budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirattárának vezetőjeként az ősnyomtatványok meghatározását és katalogizálását is végezte. Rövid idő múlva az ősnyomtatvány-kutatás külföldön is elismert magyar szakértőjeként vált ismertté. A nemzetközi ősnyomtatvány-kutatás központja Berlinben volt, itt készült a Gesamtkatalog der Wiegendrucke. Fitz 1925-ben érkezett Berlinbe, ahol a nemzetközi ősnyomtatvány-kutató bizottság központjában a Gesamtkatalog der Wiegendrucke szerkesztőségében dolgozott. Munkájára hazatérése után is számot tartottak, a szerkesztőség magyar referenseként rendszeresen tájékoztatást adott a hazai ősnyomtatványokról és a kutatásukról.

Új könyvtári rend

Pécsett a helyi egyetemi könyvtárat négy év alatt a korabeli legjobb könyvtárak sorába emelte, többek közt az olvasószolgálatban a szabadpolcos kézikönyvtárral, a feldolgozó munkában a kézírásról a cédula-sokszorosításra való áttéréssel és különféle katalógusok (betűrendes katalógus, helyrajzi katalógus, tárgyszókatalógus stb.) felállításával teremtette meg a könyvtári rend és a korszerű munka feltételeit.

Az OSZK élén

Pécsi eredményei alapján nevezték ki 1934-ben az Országos Széchényi Könyvtár igazgatójává (1935 júliusától főigazgató). Igazgatósága alatt olyan reformokat hajtottak végre, amelyek korszerűsítették a könyvtár munkáját. A leglényegesebb könyvtári feladatok – a szerzeményezés, a feldolgozás és az olvasószolgálat átszervezésével kezdte meg reformjait. Megvalósította a katalógusrendszer korszerűsítését is. Ennek technikai alapjául a korlátlan cédula-sokszorosítást lehetővé tevő adréma készülék szolgált. Létrehozta a Bibliográfiai osztályt. Felállította a Referensz osztályt is, amely a könyvtárhoz fordulóknak adott felvilágosítást és nyújtott segítséget kérdéseikhez. 1935-ben létrehozta az aprónyomtatvány-tárat, 1939-ben a térképtárat mint önálló különgyűjteményt. Nevéhez fűződik a Nemzeti Bibliográfia újjászervezése. Kiadta az időszaki sajtó, valamint a térképek, zeneművek évi könyvészetét is. Tervezte ciklusbibliográfiák, külföldi hungarikumok, szakterületek bibliográfiáinak összeállítását is. Ezeket az elgondolásokat a háború közbejötte miatt már nem sikerült megvalósítania. Igazgatóságának végén a második világháború miatt arra kényszerült, hogy munkatársaival a kéziratokat, ősnyomtatványokat, kódexeket, a régi könyveket biztos helyre menekítse. A felbecsülhetetlen értékek biztonságba helyezése mellett védte munkatársait is. Nemcsak a munkatársaiért tett meg minden tőle telhetőt, hanem a tragikus sorsú költőért, Radnóti Miklósért is.

Díj a legigényesebb könyveknek

1988-ban a Művelődési Minisztérium és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Fitz József emlékére díjat alapított, melyet először 1989-ben adtak át. A Fitz-díjat olyan könyv kaphatja meg, amely az előző évben Magyarországon jelent meg, könyvészetileg és esztétikai megjelenésében magas színvonalú, tartalmában értékes. A könyvtárakban legnagyobb sikert aratott, legértékesebbnek, legszebbnek tartott műveknek ítélik oda a díjat a könyvtárosok javaslata alapján. Műfaji megkötöttség nincs. Az alapítás óta több mint száz kötet érdemelte ki az elismerést. A Somogyi-könyvtár emléktárlata április 10-ig tekinthető meg a bibliotéka aulájában, a kiállítás rendezője

Kórász Mária

könyvtáros.