Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Kultúra

A fehér macskától a Dankó-hegedűversenyig – kalandozások Nagy Imre Erik zeneuniverzumában + FOTÓK

A fehér macskától a Dankó-hegedűversenyig – kalandozások Nagy Imre Erik zeneuniverzumában + FOTÓK

2013. március 25., hétfő
A fehér macskától a Dankó-hegedűversenyig – kalandozások Nagy Imre Erik zeneuniverzumában + FOTÓK

Nagy Imre Erik idén is elhozta a free-scores.com zenei oldal nemzetközi zeneszerzőversenyén a pálmát. Míg a mester tavalyi díjnyertes Ave Mariája bejárta Európát, ő közben indulót írt fúvószenekarra, elkészült egy Dankó-hegedűverseny, most pedig Chaplin életét készül dallammá álmodni.

Mint már beszámoltunk róla

, a Tápén élő zongorista, karmester és zeneszerző kettős sikert aratott a nemzetközi megmérettetésen, zeneművei az egyik kategóriában első, a másikban harmadik helyen végeztek. Először szakmai zsűri rostálta meg a műveket, hogy technikailag és szakmailag megfelelnek-e a kiírásnak, majd utána szavazatok alapján alakult ki a sorrend – a szavazók értékelték is egy ötös skálán a műveket. A befutó a White Cat On The Black Piano – ragtime (’Fehér macska a fekete zongorán’) lett a modern zongoradarab kategóriában, a dalok között pedig a Diófa L’amour hozta el a harmadik helyet. Munkahelyének, a Kós Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézménynek ajánlotta fel a versenyen kapott egyik nyereményét, a 150 eurós kottavásárlást. Munkája egyben hobbija és szenvedélye, reggel 5 órától már a zongoránál ül, napközben magántanítványokat is fogad és Ágotás gyerekeknek kóruspróbákat tart. Sikerről, művészetről és tervekről is beszélgettünk a zeneszerzővel.

– Tavaly egy, idén három kategóriában is indult.

– Négy kategóriát hirdettek, de nem akartam „totális letámadást”. Bár lett volna művem a negyedik kategóriába is, de a házi fő-főmúzsámmal és mecénásommal, a feleségemmel úgy gondoltuk, három a magyar igazság.

– Tavalyhoz képest milyennek találta a versenyt?

– Változott a hangulata és a stílusa is. A főszponzor mindig ad a versenynek egyfajta karaktert, a fortepiano.com meghatározta, hogy a kamarazene irányába mozduljon el a profil, így a szólóhangszeré volt a főszerep, maximum duett jöhetett szóba, illetve meghagyták az énekelt dal (voice) kategóriát. Az elektronikát kizárták a versenyből, ez alaposan megrostálta a mezőnyt, tavaly négyszáz felett volt az indulók száma, idén alig több mint háromszáz komponista alkotását fogadták el az előzsűrizésben.

A leányzó ruhája

– Hogyan kell elképzelni technikailag a nevezést? – Fel is kell természetesen játszani a darabokat. Bevallom, a ragtime-mal egy kicsit magamnak is feladtam a leckét, jól szólt, de nehezet írtam. A duett kategóriába beküldött első munkámat nem fogadták el, mert nem lehetett volna benne zongorakíséret. Nekiálltam hát, és írtam egy klarinétduettet, amit még a verseny befejezése előtt Amerikában Leonardo Anderson be is mutatott. Ez a kategória egyébként rendesen megszórta a mezőnyt, ugyanis nehéz két szólóhangra írni megadott időben úgy, hogy szóljon is valamiről, meg a játékos is örömét lelje benne. – Jobbára tehát kipróbált darabokat küldött be. – Igen, sőt, elárulom, a fő témákat a tizenkét tápéi dalból vettem. Olyan ez, mint mikor egy nőt felöltöztetünk. Ha népies ruhát adunk rá, csárdást fogunk táncolni. Ha viszont nincs hozzá szöveg, azt mondhatjuk, hogy szép, hajlékony népies dallam, de így klasszikus zeneként funkcionál. A téma ugyanaz, csak másképpen van felöltöztetve a leányzó. Egyébként pedig minden darabomon „átüt” a magyaros zene.

A kis zászló kötelez

– Erősnek érezte a mezőnyt? – Nagyon jó művek születtek, mindig figyelem a többieket és igyekszem tanulni is tőlük. Persze amikor az ember odaáll a rajtszalaghoz, ne álltassa magát, hogy nem akar győzni a lelke legmélyén – ha mást nem, a tavalyi eredményt megközelíteni. Szerencsém volt, hogy azt a zenét, amit írok, szereti a közönség. Sőt, az első pozitív visszajelzéseket szegedi dzsesszmuzsikus kollégáktól kaptam, hogy „milyen jó kis ragtime”. Úgy látszik, az ő szakmai véleményük előrevetítette a darab sikerét. Számomra fontos, hogy foglalkoznak a munkáimmal, szorítanak értük, szavaznak rájuk. – A siker – úgy tudom – szó szerint nemzetközi. – Gratulációkat kaptam Franciaországból, Dél-Amerikából, sőt, még Szaúd-Arábiából is. Ausztriából is küldtek egy linket, a bécsi egyetemet bemutató videó alá az én zenémet vágták be. Ha az ember kilép a nagyvilágba, akarva-akaratlan is képviselő azt a kis piros-fehér-zöld zászlót, és az is motiválja, hogy ne hozzon szégyent rá. – Indul jövőre is? – Ezek után kötelező!

Chaplin és Dankó

– A tavalyi győztes Ave Mariája bejárta Európát, Csíksomlyón is ezt hallhatták a zarándokok a búcsúban. Milyen más munkák találták még meg? – A helyezés elmúlik, de ha a művet tovább játszák, az mutatja, hogy valami jót csináltunk. Még tavaly ősszel a 25 éves gyöngyösi Musica Mansueta Kamarazenekar előadta az Ave Mariát, de játszották a pécsi székesegyházban is nagyorgonával. A Musica Mansute felkért, hogy komponáljak nekik egy kamarazenekari művet, megírtam hát a klarinétduó nagy vonószenekari változatát két reneszánsz témával. A Mátó Mátyás vezette apátfalvi fúvószenekar indulót szeretett volna, nekik egy Polka-marsot komponáltam. A Pécsi Vasutas Koncertfúvós Zenekarnak pedig most öttételes Chaplin-concertót tervezek. Ez a művész életét követné, felhasználva filmjei témáját, részben bigbandes-szvinges hangzással. – Említettük már a tápéi dalokat, de megint készült egy kis „hazaival” is, a Dankó-hegedűversennyel.
Lent a Tisza partján születik a jó Nóta – Dankó óta…! Miközben a folyam, zúgva-habozva néha, Rohanva életet ad a partján lakóknak. Ahol ha dalolnak, Róla szól: a Nóta...! (Nagy Imre Erik: Dankó-concerto, Előhang)
– Igen, ebben Dankó Pista mellett Szeged és a Tisza is benne foglaltatik. Öttételes verbunkos hegedűversenyről van szó: az első tétel Andalgó és csárdás, a második A Tisza virágzása, a harmadik a Tiszavirágok tánca címet viseli, a negyedik a Tisza partján száz szál gyertya és végül Büszkeség és harag. A műben Vivaldi Négy évszakjainak ihletése is felismerhető. Az első és a harmadik tételt rövid kis versike vezeti fel. Temesi Máriának is mutattam már, tetszett neki. Dankóról nem lehet csupán hangszeresen beszélni, ő az énekelt dal mestere volt. Egyetlen hangszeres műve volt, ez alapján kezdtem gondolkodni egy tiszteletére írott hegedűversenyen, ugyanakkor úgy éreztem, hogy legalább egy szöveges tételt illik beemelni. A műben fel-felhangzik egy-egy Dankó-nóta témájának részlete, mintegy átszőve a darabot. Majd megjelenik a Tisza is, ahogyan születik, és az, amikor haragos – így hömpölyög a zene, mígnem az árvízbe torkollik az ötödik tétel – ez a Büszkeség és harag.
zeneszerzői verseny Nagy Imre Erik zeneszerző

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo