Kultúra

A Vészkorszak embermentőiről nyílik kiállítás a vásárhelyi Zsinagógában

A Vészkorszak embermentőiről nyílik kiállítás a vásárhelyi Zsinagógában

2013. január 26., szombat
A Vészkorszak embermentőiről nyílik kiállítás a vásárhelyi Zsinagógában

Január 27-én, a hírhedt auschwitz–birkenaui haláltábor felszabadulásának napján világszerte a holokauszt áldozataira emlékezünk. Az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadott emléknapon Emberségről példát… címmel nyílik időszaki kiállítás vasárnap délután 4 órakor Hódmezővásárhelyen, a Zsinagógában. A kiállítás tablói azokról az ismert diplomatákról és hétköznapi hősökről szólnak, akik emberségből, bátorságból és tisztességből példát mutattak és mentették az üldözötteket a vészkorszak idején.

A lengyelországi Oszwieczim (német nevén Auschwitz) melletti „halálgyár-komplexumot” a tömeges megsemmisítés céljára alakították ki; itt építették fel az első gázkamrákat. Az iparszerű gyilkolás programszerű megkezdése után Auschwitz az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált. 1940 júliusa és 1945 januárja között 1 millió 300 ezer embert, köztük 1,1 millió zsidót hurcoltak Auschwitzba. A haláltábor minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt, ezért Auschwitz tekinthető a legnagyobb magyar temetőnek. 1945. januárjában a front közeledtével több, mint 58 ezer foglyot indítottak halálmenetekben Németország felé. 1945. január 27-én, amikor a szovjet csapatok elérték a tábort, alig több mint hétezer „emberi roncsot”, többségében végsőkig legyengült nőket és gyerekeket találtak ott. Az Egyesült Nemzetek Szervezete január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadításának napját a Holokauszt Áldozatainak Nemzetközi Emléknapjának nyilvánította 2005. november 1-jén. A hódmezővásárhelyi zsinagógában január 27-én, vasárnap délután 4 órától emlékeznek a Shoa áldozataira. Köszöntőt mond

Blazovich Péter,

az Emlékpont intézményvezetője, a zsidó mártírokra

Erdélyi Miklós

, a hitközség elnöke emlékezik. Az embermentők előtt tisztelgő kiállítást

Deák Andrea

, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület ügyvezetője nyitja meg. A kiállított tablók az embermentésben résztvevő több mint harminc személy, köztük

Raoul Wallenberg

svéd diplomata,

Karády Katalin

színész,

Sztehlo Gábor

evangélikus lelkész,

Ocskay László

honvéd százados áldozatos tevékenységéről emlékeznek meg. A vészkorszak idején is voltak emberek - magyarok és külföldiek -, akik emberek maradtak az embertelenségben, és akár saját életük kockáztatásával is mentették az üldözötteket. Voltak akik felemelték hangjukat a bűnök ellen, segítő kezet nyújtottak az rászorulóknak: élelemmel, hamis személyi iratokkal látták el vagy épp bújtatták őket. A diplomaták védleveleket bocsátottak ki, „védett házakat” állítottak fel. Az "„Igaz Emberek” áldozatos tevékenysége eredményekképpen több ezer honfitársunk menekült meg a biztos haláltól.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.