Ezotéria, mágia, okkultizmus

Napjainkban nagy divatját éli az ezotéria, a történelemben nem először – mi hívja életre az igényt, pontosan mi állhat mögötte – ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

A 19. században alakult ki az úgynevezett evolucionista történelemszemlélet, amely azt képzelte, hogy az emberiség a primitívtől a nagyon fejlett felé halad. Ezt három lépcsőben úgy írták le, hogy kezdetben volt a mágia, amely nagyon sötét, babonás dolog, majd következett a vallás, mely kitisztultabb, filozofikusabb gondolkodási lépcső, és legmagasabb szinten állt a racionalista tudomány, amely túllép az előző kettőn, és eljön az ész uralma – magyarázta portálunknak

Szőnyi György Endre

irodalomtörténész, a szegedi Angol Tanszék professzora. Ez az elképzelés a 20. században abszolút összeomlott, a „felvilágosodás projekt” besült, kiderült, hogy a tudomány fejlődésével egyáltalán nem tűnnek el a korábbi gondolkodásformák, hanem keverednek, továbbélnek, hullámokban feltámadnak, mint ezt például a New Age, vagy a magyar kultúrában a Hamvas Béla-reneszánsz mutatta a nyolcvanas évektől, mely sok fiatalt magával ragadott. Szőnyi György Endre a kívülálló kutató szemével arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon mi hozza újra és újra felszínre ezeket a jelenségeket.

A misztikától a mágiáig

A professzortól megtudtuk, az ezoterizmus alapja egy dualizmus: az emberi és anyagi valóság mellett egy természetfeletti világot is feltételez, fő programja, hogy még életünkben bizonyos praktikák segítségével kapcsolatba léphetünk ezzel a másik világgal, és akár át is vihetjük rá az akaratunkat, és felhasználhatjuk a saját céljaink érdekében. Ezen belül a misztika a legpasszívabb, mely szeretne kapcsolatba kerülne a transzcendenssel, de jobbára csak megvilágosodást vár tőle. Az okkultizmus viszont már azt állítja, hogy van egy titkos tudomány, amellyel katalizálhatjuk, felgyorsíthatjuk ezt a kapcsolatteremtést. A legaktívabb forma pedig a mágia, amely szerint átvihetjük az akaratunkat, annak szolgálatába állíthatjuk a transzcendens erőket. A konkrét metódusok szerint is felosztják az ezotéria területeit, így itt találjuk az asztrológiát (mely szerint a csillagok állása a transzcendens világ hatásait közvetíti az anyagi világra, és erre vonatkozó tudást próbál szerezni), az alkímiát (anyag-átalakítással, illetve metaforikusan a lélek átalakításával is foglalkozik), a szellemidézést és a jóslást. Ma már az internetes fórumokon, óriási vitakörökön beszélik meg az ezekben hívők a mágikus praktikákat, tárgyak és szövegek (invokációk) cserélnek gazdákat. Amszterdam központtal pedig egy tudós társaság is alakult a terület kutatására, Európai Társaság a Nyugati Ezoterizmus Tanulmányozására néven, mely kétévente nemzetközi kongresszust szervez, tavaly éppen Szegeden, Szőnyi György szervezésében gyűlt össze a terület több mint száz kutatója.

Mikor nem köt a dogma

Az ezotéria egyik fő tulajdonsága, hogy nyitott a különféle vallások elemeire, ezek összeszedett elemeiből próbál valamiféle egyénit felépíteni – ezt nevezik szinkretizmusnak is. A történet a korareneszánszig nyúlik vissza, amikor a középkori szigorú dogmatizmust egy szabadabb, de nem vallásellenes gondolkodás váltotta fel, mely úgy vélte, hogy ha Isten a maga képére teremtette az embert, akkor az ember megtehet mindent, amit az istenség, az akarattól a gondolkodáson át a teremtésig. Ebből alakult ki az a fajta, a korábbinál jóval kevésbé alázatos értelmiségi attitűd, amit nevezhetünk bátor kutatószellemnek, de gőgnek is. Akik így gondolkodtak, interkonfesszionális tételeket fogalmaztak meg, immár maguk szabták meg a vallásosság kereteit, és úgy vélték, őket nem kötik a dogmák.

Alternatív utakon

Arra a kérdésre, hogy vajon az ezoterikus tételek mögött mennyi igazságtartalom húzódhat meg, Szőnyi György elmondta, többségében olyan állításokat tesznek, melyek humbugnak tekinthetők, de azért minden ágában felfedezhetők olyan elemek is, amelyek valamiféle igazságra, meglátásra nyúlnak vissza. Az ezotéria újabb ágai gyakran összekapcsolódnak például a zöld mozgalmakkal és a környezetvédelemmel. E nézet képviselői vallják, hogy a racionalizmus legyőzte, leigázta és ezáltal tönkretette a természetet, ebből az állapotból az egyensúlyhoz pontosan egyfajta „ezoterikus-zöld” kombinációval lehet visszatérni azzal, hogy tiszteljük az örökségünket. Az ezoterizmus tehát hangsúlyozza az ember felelősségét a világ iránt, s ez természetesen tiszteletre méltó gondolat. Mindezzel együtt azonban az ezoterikus tanok gyakran konzervatívok és antiracionalisták, ami nagyon gyakran egészen szélsőséges irányba tereli az irányzatot – hangsúlyozta a kutató. Miért fordulnak az emberek a nehezen vagy egyáltalán nem bizonyíthatóan hatásos praktikákkal operáló ezotéria felé? A professzor elmondta, a hivatalos vallások nagy része és a mindennapi gyakorlata intézményesedett és ezáltal mechanikussá is válik, ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy az emberek keresik az alternatív spirituális formákat. Szőnyi György Endre októberben ünnepelte hatvanadik születésnapját, az irodalom- és kultúrtörténész sok más mellett a reneszánsz tudomány- és filozófiatörténetével, ezen belül a mágia és okkultizmus kultúrtörténetével foglalkozik, elsősorban

John Dee

16. századi matematikus, mágus, valamint újabban

Hénoch

próféta kultúrtörténetén keresztül. John Dee-vel következő cikkünkben foglalkozunk.