A könyvcsináló harmóniája – tárlat a bibliománról + FOTÓK

Száz esztendeje született Szántó Tibor Kossuth-díjas könyvművész, tipográfus. Ő tervezte többek között a Vizsolyi Biblia és a Májmúni Kódex új kiadását, az aranyfóliás Képes Krónikát.

Pályáját nyomdai betűszedőként kezdte. Tanított a Képzőművészeti- és az Iparművészeti Főiskolán, művészeti vezető volt a Helikon Kiadónál. Könyvcsinálónak mondta magát, de művészetté tökéletesítette mesterségét – magyarázta portálunknak

Kratochwill Ottilia

, a tárlat anyagát összeállító könyvtáros.

Szántó

könyvei előállításának kézműves folyamataiban is részt vett, hiszen ahhoz a generációhoz tartozott, aki még megismerte és végigcsinálta a könyvkészítés legősibb folyamatait, tudta a valóban csak kézzel kivitelezhető mesterfogásokat. A Betű című könyve etalon.

Szántót könyvművészként emlegetik, „újra elbeszélő” volt a tipográfia vizuális eszközeivel – tudtuk meg a könyvtárostól. A „bibliomán” harmonikus egységet látott a könyv tartalma és megjelenési formája között. Hangsúlyt helyezett a papírra, a betűtípusra, a tükörméretre, a tördelésre, illusztrációkra, címlapra és kötéstervre is. Igényes művészi megoldásokat keresett, és elegáns megjelenést. Tipográfusi ars poeticája a könyvtipográfia és a könyvillusztrálásban való harmónia volt. A tárlat szűk áttekintést nyújt Szántó Tibor életművéből. Mind saját munkái (A betű, A szép magyar könyv, a magyar plakát, Betű & Géniusz, Könyvtervezés, Kis képes betűtörténet), mind pedig az általa szerkesztett, tervezett könyvek (Képes Krónika, Bibliotheca Corviniana, Thuróczy-krónika, Magyar Anjou Legendárum, Mátyás Graduale) láthatóak. Emellett a róla szóló könyvekbe (A Biblioman/80 Tündérhegyi csevegések Szántó Tibor könyvtervezővel. Beszélgetőtárs Vértessy Sándor, Hatvan év a könyv szolgálatában) is belelapozhatunk – mutatta be a tárlókat Kratochwill Ottilia. A bibliomán – 100 éve született Szántó Tibor című kiállítás október 3-ig látható a könyvtár első emeleti folyóirat-olvasójában.