Parasztok és komédiások – „szárnyaló” operák a szabadtérin + FOTÓK

Július 27-28-án a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán a Mascagni-féle Parasztbecsület és a Bajazzók Leoncavallótól van műsoron. A Dóm téri produkcióktól megszokott látványelemek mellett kedves hangzásvilágot és összeszedett játékot kaphatott a nagyérdemű a sokat próbált direktor, Kerényi Miklós Gábor rendezésében.

A hangulat hasonló. Talán nem véletlen, annak idején mindkét opera a Sonzogno cég pályázatára íródott. A Parasztbecsület elvitte a pálmát – mivel egyfelvonásos darabot vártak a kiírók, a kétrészes Bajazzókkal nem foglalkoztak. Mégis felfigyelt a cég az operára, mert a Parasztbecsület után két évvel, 1892-ben a milánói Scala színpadán adatták elő annó… Egy biztos, mindkét opera nagy erénye, hogy igazán szép a zenéjük, ennek tolmácsolása jól sikerült a zenekarnak (karmester, zenei vezető:

Kesselyák Gergely

).

Turiddu elbukik

Parasztbecsület… 77 éve maga az opera zenéjét szerző mester, Pietro Mascagni dirigálta a Dóm téren a produkciót. Igazi „én szeretlek téged, de te miért őt szereteted” játék. Frankó Tünde Santuzzaként küzd kétségbeesetten és energikusan szerelme, Turiddu, a parasztlegény (azaz az első operaszerepében sikerrel debütáló Dolhai Attila) figyelméért – őt viszont más érdekli. Egykor jó volt a fiúnak ő, mikor a katonaságból visszatérve korábbi kedvesét, Lolát (a tavalyi Carmen-karakterre némileg emlékeztető szerepben Mester Viktória) a falu fuvarozójának, a maffiózó benyomását keltő Alfiónak (Perencz Béla) feleségeként találta. A csapat együtt volt, a tömegképek is jól mutattak, szépen szólt a Húsvéti kórus. Szomorú história, megmutatja, mire képes a kétségbeesett szerelmes. Santuzza gyötrődik, érzelmeit megragadóan fejezi ki a „köré font” táncbetét - a cselekmény táncba is átkódolt megjelenítése hatásos (koreográfus: Duda Éva). A lány felfedi a megcsalt férjnek felesége, Lola hűtlenségét. Turiddu búcsúja anyjától (Bódi Marianna) drámai, érzi, meg fog halni (Mamma, quel vino è generoso).

Féltékenykedünk

A díszlet (tervező Khell Csörsz) marad – mindkét operánál jól szolgált. A Bajazzók – ahogy az előzetesek is hangoztatták – igazi nemzetközi szereposztással rukkolt elő, ami alighanem be is váltotta a hozzá fűzött reményeket. Itt is féltékenykedések közepette zajlik az élet, a komédiások világának mélyére utazunk. A prológus után kocsin érkezik a társulat fel a színpadra. Megismerjük Neddát, a vándorkomédiásokat vezető Canio feleségét, akibe egyáltalán nem csak férje szerelmes, hanem szinte mindenki akar tőle valamit…

Nedda repülni akar

Nedda szerepében láthatóan jól érezte magát a litván-örmény szoprán, Asmik Grigorian, játékában fel lehetett fedezni egyfajta magabiztosságot, tapasztaltságot (nem csoda, hiszen több mint 35 opera szerepel a repertoárjában). A Canio szerepét magára öltő Avgust Amonov kazah-orosz tenorista alakítása szintén meggyőzőnek hatott (mint a korábbi közönségtalálkozón egyébként megtudtuk, kedvenc szerepe a Radames Verdi Aidájából, ami először 23 évesen énekelt, és az eltelt 15 év alatt több mint 200-szor…). A francia Boris Grappe korábban úgy nyilatkozott, a Bajazzók a szenvedélyről szól – nem is csoda, hiszen Silvio szerepében volt alkalma ezt a véleményét igazolni is. Egyébiránt például Mannheimben is énekelte már ezt a szerepet. Magyar vizekre evezve: Szegedi Csaba Toniója remek alakítás, hangja képes betölteni a teret, a rendező által magyarított prológussal szépen megadja a darab felütését. Kerényi Miklós Máté most, Beppéjével énekelt először operában, mind hangja, mind a tőle megszokott játékos, könnyed mozgás jól illett szerepéhez. A darabot látványossá és mozgalmassá tették a közreműködő Tűzmadár artistái és tűzzsonglőrjei. A rendező a korábbi közönségtalálkozón úgy fogalmazott, ez a darab Nedda szabadságvágyáról szól, és arról, ez kinek mit jelent. A szabadság Silviónak azt jelenti, hogy el tudja magával vinni Neddát. Caniónak azt, hogy örökre magához láncolja, Toniónak pedig azt, hogy szabad megszereznie az asszonyt. Beppe számára azt jelenti, hogy szabad játszania és nem történik semmi. Nedda pedig ezek helyett madárként el akar repülni… Az est végén Kerényi Miklós Gábor maga is megjelent a színpadon. Ezek vágyoperák - ismételte meg korábbi "műfaji definícióját" a rendező -, mert emberi vágyakról szólnak. "Nekünk is van egy vágyunk: operát játszani" - így a direktor, aki hitet tett az operajátszás fontossága mellett. Mint mondta, hisznek a műfaj fontosságában, abban, hogy az annak megtisztító ereje van, és egyedülálló értéket képvisel. Ezért is még sok-sok operát kívánt a szabadtéri színpadára.