A kávédaráló születésétől a TGV vasúti sebességrekordig + FOTÓK, VIDEÓK

Minden nap történik valami, de az elmúlt évek, évtizedek, netán évszázadok is bővelkedtek figyelemreméltó eseményekben: híres emberek születtek és hunytak el, háborúk indultak, békék köttettek, sorsdöntő események történtek e napon.

Névnapok:

Buda, Richárd, Hóvirág, Indira, Irén, Iréne, Keresztély, Keresztes, Múzsa, Sükösd, Szixtusz, Ulipán 980 éve született Kartauzi Szt. Brúnó kölni születésű katolikus áldozópap, a kartauzi rend alapítója 183 éve James Carrington szabadalmaztatta a kávédarálót

130 éve halt meg Jesse James a vadnyugat egyik leghírhedtebb banditája 115 éve halt meg Johannes Brahms német zeneszerző 96 éve halt meg Veress Ferenc magyar fényképész, feltaláló, a magyar fotótörténelem meghatározó alakja, nevéhez számos fényképészeti eljárás feltalálása fűződik. A fényképezéssel főúri rangú ismerősei és rokonsága révén ismerkedett meg: Apor Károly báró királyi kamarás, az Erdélyi Ítélőtábla elnöke fényképészeti kutatásaiban támogatta, mivel ő maga is foglalkozott a fényképezéssel: amatőr dagerrotipistaként tartják számon. Első albumában az erdélyi nevezetes emberek portréi találhatók. 1852-ben nyitotta meg fotóműtermét Kolozsváron, mely híres találkozóhely volt. Többek közt Jókai Mór, Munkácsy Mihály, Brassai Sámuel, Debreczeni Márton is megfordultak műhelyében. 1862-ben vetette fel, hogy a fényképek múzeumban legyenek elhelyezve. A gondolat csak részben realizálódott, 1874-ben került az első dagerrotípia a Magyar Nemzeti Múzeumba. 1880. május 1-én a régi Műcsarnokban megnyílt az első hazai Műkedvelő Fotográfiai Kiállítás, egyik szervezője volt. 1895-ben, a millenniumi kiállítás szervezésekor, hasonlóan az 1862-es Ország Tükre felhívásához, ismét szorgalmazta, hogy az akkori Magyarország 400 fényképésze örökítse meg hazánk tájait, emlékeit, neves személyeit, majd a gyűjtemény kerüljön múzeumi tulajdonba, ennek fejében csak szabadjegyet kért az akkori vasúttól, hogy a fényképészek az országot be tudják járni. Sajnos a terv nem valósult meg, a vasút nem adott szabadjegyet, a fényképész társadalom közönyös maradt. Ekkor vetette fel egy országos testület felállítását is Fényképész Szövetkezet néven. 1889-ben a párizsi világkiállításon bemutatta találmányát, mellyel nemzetközi elismerést szerzett. 1895-ben tagja volt a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak. 1896-ban többedmagával rendezte be a kolozsvári Ereklye Múzeumot. 1890-re anyagilag nehéz helyzetbe került, előbb bérbe adta híres fotóműhelyét, 1897-től teljesen meg is szüntette iparát, csak színes kísérleteit folytatta tovább. Az 1800-as évek közepén színes fénykép még nem létezett, a fekete-fehér képeket utólag színezték fotótechnikai műhelyekben. Veresst 1860-ban kezdte el foglalkoztatni a színes kép elkészítésének technikájával, 1881-ben kezdte próbálkozásait színes fényképek előállításával. Rájött arra, hogy a színes képek előállítása a fotónyersanyag emulziójától nagymértékben függ. Először jód-bróm-ezüst eljárással kísérletezett, majd rájött az emulzió titkára is, több mint 500 emulziós anyagot próbált ki, az eljárásához celloidin kötőanyagú fényérzékeny papírt használt. 1884-ben másolókeretben elfogadható levonatokat készített (készen kapható) üvegfestményekről, ezeket „heliokrómiának” nevezte. A végeredmény azonban még nem volt tökéletes, mert a kép kissé zöldes-barnás árnyalattal rendelkezett. 1889. április 14-én oldotta meg a színek rögzítését is. Még megélte az autokróm lemezek megjelenését, de mivel azok nem voltak akkor sokszorosíthatóak, így tovább folytatta kísérleteit, abban a reményben, hogy az ő eljárása ezt a problémát is megoldja. A végső eredményhez azonban nem jutott el anyagi problémák miatt. Találmányait nem szabadalmaztatta. Az ő nevéhez kötődik az első névvel jegyzett hazai fotókerámia elkészítése. Az 1855-ös a párizsi világkiállításon látott először ilyen tárgyakat, az 1867-es párizsi világkiállításon kiállított fotóporcelánok felkeltették érdeklődését is, és kísérletezni kezdett. Első fotóporcelánjai 1876-ban a szegedi Országos Ipar- és Terménykiállításon volt kiállítva, melyek Herenden készültek. Fotóműhelyében égetőkemencét állított fel a kísérletezéshez. 1879-ben a székesfehérvári kiállításon az addig elkészült több mint 300 fotóporcelánjáért díjat kapott 90 éve Joszif Visszarionovics Sztálin lett a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára 88 éve született Marlon Brando amerikai színész (A Keresztapa, Az utolsó tangó Párizsban) 82 éve született Helmut Kohl volt német szövetségi kancellár, kereszténydemokrata politikus, Németország újraegyesítésének megvalósítója 77 éve született Czeizel Endre magyar orvos-genetikus 71 éve Budapesten 61 éves korában főbe lőtte magát gróf Teleki Pál miniszterelnök és földrajztudós. Felelősnek érezte magát azért, amiért nem tudta megakadályozni Magyarország részvételét a Jugoszlávia elleni támadásban. Tettével figyelmeztetni és felrázni akarta a magyar és nemzetközi közvéleményt. http://www.youtube.com/watch?v=kMrQArRLOvo 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. A magyar és a nemzetközi tudományos életben az 1909-ben megjelent „Atlasz a japán szigetek cartographiájának történetéhez” című művével vált híressé. 1909-től 1913-ig a Földrajzi Intézet igazgatója, 1913-ban a Turáni Társaság elnöke, 1910-től 1923-ig a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára volt. Az első magyar tudományos igényű világatlasz gróf Teleki Pál irányításával készült el. 1912-ben Észak-Amerikában tett utazást, 1914-ben önkéntesként, főhadnagyi rangban parancsőrtisztként a szerb, majd az olasz fronton teljesített szolgálatot. 1915-ben Keszthelyen ismét képviselővé választották az Alkotmánypárt programjával, a szociálpolitika és a szociális egészségügy kérdései foglalkoztatták. 1918 őszétől a békekonferenciára készült fel, 1919 elejére egy munkacsoport élén elkészítette Magyarország községenkénti néprajzi térképét. A Székely Nemzeti Tanács külkapcsolatainak megteremtésében is részt vett, valamint a Területvédő Liga elnöki tisztségét is elfogadta. Svájcban tartózkodott a Tanácsköztársaság kikiáltása idején, majd Bécsben bekapcsolódott az Antibolsevista Comité munkájába. 1919 májusától augusztusig a szegedi ellenkormányok külügyminisztere, és július-augusztusban a második ellenkormány földművelésügyi minisztere is volt. A Béke-előkészítő Iroda tudományos osztályának vezetőjeként 1919 őszétől azoknak a térképeknek, tanulmányoknak és statisztikáknak irányította az elkészítését, amelyeket a magyar békedelegáció a párizsi béketárgyalásokra vitt. 1920 áprilisától külügyminiszteri tisztséget töltött be, július 19-én miniszterelnök lett. Rövidebb időszakokra betöltötte a külügyminiszteri és a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere tisztségét is. A kormányzat és az államhatalom megszilárdítását tűzte ki célul, feloszlatta a tiszti különítményeket, az Ébredő Magyarok Egyesületének működését felfüggesztette. 1920-ban a trianoni békeszerződést, 1921-ben „az állami és társadalmi rend hatékonyabb védelméről” szóló 3. törvénycikket fogadtatta el, amely a kommunista pártot illegalitásba kényszerítette, de a szélsőjobboldal és a volt különítményesek ellen is felhasználható volt. A „numerus clausus” törvénnyel – a felsőoktatásban a zsidók számarányának csökkentésével – az antiszemita közhangulatot igyekezett mérsékelni. A parasztságot a Nagyatádi Szabó István-féle földreform elfogadtatásával próbálta megnyerni. 1921 márciusában, IV. Károly első visszatérési kísérleténél bizonytalan magatartást tanúsított, így elvesztette Horthy Miklós kormányzó bizalmát és április 14-én beadta a lemondását. 1922-ben főcserkész, 1923-ban tiszteletbeli főcserkész lett, 1924-ben a Népszövetség által kiküldött 3 tagú iraki határmegállapító bizottság tagja volt. 1926-ban az úgynevezett frankhamisítási ügyben vádat emeltek ellene, felmentették, de hírnevének nem tett jót az ügy. 1938 májusában az Imrédy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett, főként a területi revízióval foglalkozott. A német orientáció túlsúly és a fasiszta típusú reformtörekvések miatt elfordult Imrédy politikájától, akinek bukása után, 1939-ben másodszor is elvállalta a miniszterelnökséget. A szélsőjobboldal visszaszorítását tűzte ki célul, betiltotta a Nyilaskeresztes Pártot, ugyanakkor elfogadtatta a második zsidótörvényt. Szociálpolitikai intézkedéseivel együtt sikerült megszilárdítania a belső rendet. Külpolitikáját a területi revízió folytatása és a háborús konfliktusokból való távolmaradás jellemezte. 1940-ben a német hadsereg látványos sikerei és a második bécsi döntés Magyarországot a németek mellé kényszerítette. A területi revízió fejében a magyar területeken át kellett engedni a Romániába tartó német csapatokat, és októberben Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. A belpolitikában is kezdtek mutatkozni a jobbratolódás egyértelmű jelei. Külpolitikailag már csak Jugoszlávia felé nyílt szabad mozgástér, ezért Teleki 1940 decemberében jugoszláv-magyar „örök barátsági szerződés”-t kötött. Amikor 1941 márciusában Hitler elhatározta Jugoszlávia lerohanását, Magyarország részvételét kérte a támadásban. Teleki nem vállalhatta a szerződésszegést, ezért a tragikus helyzetben április 3-ára virradóra főbe lőtte magát 68 éve először érte Budapestet légitámadás, melyet brit és amerikai gépek intéztek a Ferencvárosi rendező pályaudvar és a Duna-repülőgépgyár ellen 64 éve kezdte meg az Egyesült Államok az Európai Újjáépítési Program, azaz a Marshall-terv végrehajtását 51 éve született Eddie Murphy amerikai színész, komikus, producer 46 éve Hold körüli pályára állt a szovjet Luna–10 űrszonda 46 éve halt meg Battista Pininfarina olasz sportkocsitervező és -építő 44 éve mutatták be Stanley Kubrick 2001 – Űrodüsszeia című filmjét 39 éve jött létre az első mobiltelefon kapcsolat, amikor Martin Cooper, a Motorola fejlesztője telefonált egy New Yorki utcáról 5 éve a francia TGV POS 4402-es pályaszámú motorvonata 574,8 km/h sebességgel új világrekordot állít fel hagyományos vasúti síneken http://www.youtube.com/watch?v=wfll-5h6Rg8