Egy másik Görgei a Móra-múzeumban + FOTÓK

1849 júliusában Görgei Artúr tábornok súlyos koponyasérülést szenved a komáromi csatában - millimétereken múlott, hogy a később árulónak titulált Görgei nem halt bele sérülésébe. A sebesült Görgei címmel nyílt orvostörténeti és történettudományi tárlat szerdán a Móra Ferenc Múzeumban.

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum vándorkiállítása igen különleges szempontból állítja elénk a tábornokot, akinek alakját máig tartó viták és legendák övezik - mondta el köszöntő szavaiban

Fogas Ottó

megyei múzeumigazgató.

Varga Benedek

, az orvostörténeti múzeum főigazgatója megnyitó gondolataiban elmondta, a pestis, illetve az erényövről szóló tárlat után immár a harmadik vándorkiállításukat hozzák Szegedre, az is jellemző, hogy körútjukat mindig a Tisza-parti városban kezdik. A Semmelweis-múzeum sajátos missziója, hogy szeretnék az egészségügyi, orvosi kultúra fejlődését megismertetni, ami az európai kultúrkör egyik legfontosabb pillére - hangsúlyozta a főigazgató. A jelen tárlatban a 19. század derekának sebészeti tudását helyezték minden magyar számára ismerős történelmi kontextusba, a magyar polgári gondolkodás megszületésének korszakába.

Millimétereken múlott

1849. július 2-án Haynau csapatai megtámadják a komáromi sánctábort, ekkor szenved komoly fejsérülést Görgei tábornok. Egy felette felrobbanó gránát szilánkjai 12-15 cm hosszan szakították fel koponyacsontját, mindössze 1-2 milliméteren múlt, hogy az agya nem sérült meg. A sebesülést a komáromi erődben megműtötték, az eset utáni 9. napon pedig Görgei 25 ezer honvéd élén hagyta el Komáromot. Kész csoda, hogy túléli a sebesülést, elsősorban nem is a seb, hanem az elfertőződés veszélye miatt. Felgyógyulása egyrészt a fiatal, 31 éves, harcedzett szervezet rendkívüli ellenálló-képességének, másrészt a kor fertőzésekről való tudásának köszönhető - magyarázta Varga Benedek.

A lépfene és a gyermekágyi láz nyomában

Louis Pasteur 1862-ben egy dolgozatában megmagyarázza a fertőzések mibenlétét, 1866-ban Robert Koch német orvos a lépfene-, majd később a tbc-baktériumokról értekezik. 1869-ben javasolja a skót orvos, Joseph Lister, hogy karbolsavval fertőtlenítsék az orvosi eszközöket, így biztosítva olyan csíramentes környezetet, melyben a fertőzésveszély gyakorlatilag nullára redukálható. Mindenekelőtt pedig a négy leghíresebb magyar egyikének számító Semmelweis Ignácot kell említeni, aki 1847 tavaszán ébred rá arra, hogy a gyermekágyi láznál a kórokozókat az orvos keze és a műszerek terjesztik, ez ellen kezdi alkalmazni a klórmeszes kézmosást. Legjobb barátja Markusovszky Lajos sebészorvos, akit a kezdeti beavatkozások után Görgei mellé küldenek, és aki egészen klagenfurti száműzetéséig elkíséri a tábornokot.

Nem volt áruló

A tárlat szeretné megmutatni Görgeit mint embert is, akit a 19. század második fele után leginkább a Rákosi-korszak emleget árulóként. A kritikai történettudomány már legalább 140 éve lemosta ezt a jelzőt Görgeiről, a közvéleményben azonban a mai napig ott lebeg ez a vád, sőt, még 2009-ben is jelent meg olyan általános iskolai tankönyv, amely árulónak nevezi a tábornokot. Ma már a történészek elismerik, hogy a világosi fegyverletétellel tulajdonképpen megmentette a parancsnoksága alatt álló több mint 25 ezer ember életét, hiszen a magyar seregnek nem lehetett esélye az akkori Európa két legerősebb szárazföldi hadseregével, az orosszal és az osztrákkal szemben. Görgei klagenfurti száműzetéséből 1867 után hazatér Magyarországra, és Visegrádon telepedik le, a kor nagyjai, Mikszáth, Móricz és Jászi Oszkár is látogatást tesznek nála. 1916-ban hal meg, három héttel Ferenc József császár előtt. Kevesen tudják, hogy a honvédtábornok ragyogó elmével rendelkezett, Görgei az első magyar kémikus, aki egyetlen tanulmányával nemzetközi hírt ért el, széltében-hosszában idézték írását megjelenésétől kezdve harminc évig. A tárlaton látható sok más mellett Kisfaludi Strobl Zsigmond márvány Görgei-szobra, melyen jól megfigyelhető a koponyasérülés nyoma. Korabeli sebészi műszereket, fegyvereket és képeket, valamint a tábornok halotti maszkját is megtaláljuk a kiállításon, melyet május 27-ig láthatnak az érdeklődők.