Cédrusfestő iskolások a múzeumban + FOTÓK

A Táltos Iskola diákjai látogattak el a Csontváry-kiállításra a Móra Ferenc Múzeumba, majd múzeumpedagógia foglalkozás keretében ki-ki megfesthette a maga magányos cédrusát.

Elképzelt fa - nem kell, hogy zöld lombja legyen, hiszen tudjuk, láttuk

Csontvárynál

, ha rásüt a nap, szinte bármilyen színű legyen - ennyi volt az útmutatás az alkotásokhoz. Lassan négyszáz gyerek vett már rész egy bő hónap alatt ilyen Csontváry-foglalkozáson. "A kiállítás nagyon megfogja őket, gyerekeknek való, színes, különleges. Az akril pedig különleges technika, amivel nem mindennap találkozhatnak" - mondta el portálunknak

Ruszné Rácz Ildikó

múzeumpedagógus, miközben kiosztotta az ecseteket, hogy faroslemezre akril festékkel varázsolja fel minden diák a maga fa-önarcképét. Az akril egyébként egy drágább technika, amit iskolai környezetben a tanulók nem nagyon tudnak kipróbálni. A festék a színét száradás után is megtartja, a temperától abban is különbözik, hogy felhordás után nem vízoldható. Egyébként a ma alkotó kortárs művészek nagy része is ilyet használ. Az olajnál annyival jobb, hogy gyorsabban szárad - magyarázta a múzeumpedagógus.

Óvodástól a középiskolás korcsoportig fogad érdeklődőket a múzeum, és ilyenkor a korosztálynak megfelelően kell tartani a foglalkozást, kitalálni a technikát. Az óvodások például nem akrilt kapnak, hanem vízfestéket és akvarellpapírt, ami nem ázik el. Ruszné Rácz Ildikótól azt is megtudjuk, egy fába, vagy egy házba sokkal jobban bele tudják festeni a gyerekek saját magukat, mint ha valóban önarcképet kérnének tőlük. A nagyobbakat nehezebb rávenni az alkotásra, viszont ha sikerül, különlegesebbet alkotnak a végén, mint fiatalabb társaik, mivel nagyobb elvonatkoztató képességgel rendelkeznek. Persze az is elmondható, a csoportokban a két szélsőség között születnek képek: sokan vagy meseszerű, vagy ellenkezőleg, nagyon is valós alakú és színű fát festenek. "Vannak iskolák, akikkel jó a kapcsolatunk, és rendszeresen jönnek, másokat nem tudunk elérni. Az említett négyszáz gyerekből például közel háromszáz a Rókusi Általános Iskolából jött, mivel ott a tanár néni tudja, hogy jó a foglalkozás, hogy például akrilt ők nem tudnak adni a tanulóknak, ezért elhozza őket egy-egy kiállításra" - osztotta meg velünk tapasztalatait Ruszné Rácz Ildikó. Fontos az is, hogy vonzó legyen a tárlat: egy Csontváry-, egy Vasarelli-, vagy egy animációkiállítás rengeteg érdeklődőt vonz, viszont vannak szakmailag szenzációs tárlatok, amik viszont kevésbé ismertek, oda nehezebb a fiatalokat is bevonzani. A Táltos Iskolából negyediktől nyolcadik osztályig állt nyitva a lehetőség, hogy részt vegyenek a gyerekek az alkalmon. "Szerencsére sok lelkes gyerekünk van" - mondta el portálunknak a gyerekeket kísérő egyik nevelő, Balogh Orsolya. 18 diák népesítette be a foglalkoztatót, ami soknak számít, hiszen a Táltosban maximum 16 fősek az osztályok. "Mindig figyeljük, milyen lehetőségeink vannak, ahova el lehet menni, hiszen alapfokú művészetoktatási intézményként nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek ne csak az iskola falain belül ismerkedjenek a művészetekkel, hanem nyitott szemmel járjanak a világban. Ha ilyen óriási lehetőség adódik, mint most a múzeumban, mindenképpen ki kell használni" - összegzett Balogh Orsolya. S hogy mennyibe kerül a varázslat? Amelyik iskolában 400-nál kevesebb gyerek van, az egy éves bérletet 40 ezer forintért tud megvenni, amivel akárhányszor akárhány csoportot elhozhatnak. 4-600 fő 50 ezer, 600 fő feletti létszámú iskola 60 ezerért válthat bérletet. A Csontváry viszont kiemelt foglalkozás, így a bérleteseknek 500, a nem bérleteseknek 800 forint a múzeumpedagógiai foglalkozás. A nem kiemelt, nem bérletes foglalkozás pedig 500 forint (ebben az anyagköltség, a belépő és a tárlatvezetés is benne van).