Nem Erdélyről szólt a párizsi békekonferencia + FOTÓK

Gondolatébresztő műhelybeszélgetés keretein belül mutatta be legújabb könyvét csütörtök este Koszta István hadtörténész, újságíró a Millenniumi kávéházban. Mária román királynő párizsi követsége című műve az első világégést követő béketárgyalásokkal, illetve a magyar fél szegényes, sokszor elpuskázott lehetőségeivel foglalkozik.

Koszta István

hadtörténész, újságíró az elmúlt években igen komoly kutatásokat végzett, elsősorban az első világháborút lezáró zavaros korszakot vizsgálva. Fő kutatási területe, mint elárulta, az első honvédelmi törvénytől az 1927-es évekig terjed, legújabb könyve pedig ennek a hatalmas, bőségesen dokumentált időszak kutatásának egy "mellékterméke" lett. Egyszerre jelenleg három könyvön is dolgozik párhuzamosan, de arról, hogy ezek közül melyik, illetve mikor fog könyvvé érni, még ő sem tudott válaszolni. Legújabb kötetét azonban már a kezünkbe vehettük, Mária román királynő párizsi követsége címmel kerül a könyvesboltok polcaira. Ezt ismerhettük meg a Millenniumi kávéházban, ahol bevezetőt mondott

Kalmár Ferenc

országgyűlési és önkormányzati képviselő.

Nehéz objektíven beszélni róla

A mű tulajdonképpen a folytatása Koszta István tavaly megjelent Nem (csak) Erdély volt a tét című művének. A trianoni békeszerződés kilencvenedik évfordulóján több könyv is foglalkozott ezzel a témával, az újságíró azonban számos kijelentésével megy szembe a ma általánosan elfogadott, köztudomásban élő történelmi szemlélettel. A Mária román királynő párizsi követsége című mű is ugyanebben a zavaros és komoly szaktekintélyeket is megosztó történelmi légtérben játszódik, főszereplője azonban az edinburgh-i, brit és szász–coburg–gothai hercegnő, illetve román királynő,

„Nagy” Mária

. A korszakot angol, francia, amerikai és német levéltári források dokumentációján, naplóbejegyzésein keresztül mutatja be Trianont, a magyar és a környező országok politikai törekvéseit, valamint azokat az embereket, akik a háttérből irányították az eseményeket.