Kultúra

Liszt-bicentenárium! A Zenei albumtól a Krisztusig + FOTÓK

Liszt-bicentenárium! A Zenei albumtól a Krisztusig + FOTÓK

2011. október 22., szombat
Liszt-bicentenárium! A Zenei albumtól a Krisztusig + FOTÓK
Pontosan 200 éve, 1811. október 22-én született Liszt Ferenc, a 19. század egyik legjelentősebb zeneszerzője, az egyik legkiválóbb zongoraművész, karmester, pedagógus. Szeged is emlékezik, pénteken koszorúzást és emlékülést tartottak, csütörtökön a szegedi önkormányzat és a Somogyi-könyvtár a bibliotéka Zenei album című programsorozatán belül emlékhangversennyel emlékezett meg a világ hírhedett zenészéről. A Somogyi-könyvtár lépcsőházában kvázi „Liszt-zarándokúton” kísérhetik végig az olvasók a zeneszerző életének főbb állomásait - az „Európai és magyar – Liszt Ferenc (1811-1886)” című tárlat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont megbízásából készült, írta és szerkesztette Eckhardt Mária zenetörténész, a Liszt-emlékmúzeum igazgatója. A 16 színes tablón levelek és más kéziratok segítségével elevenednek meg Liszt gyermek-, majd zarándokévei Franciaországon, Svájcon, illetve Itálián keresztül, valamint a hazatérés Magyarországra. A poszterkiállítást a Somogyi-könyvtár saját dokumentumaiból készített összeállítás egészíti ki, melynek témája Liszt és Szeged kapcsolata - tudtuk meg Bori Katalin könyvtárostól, a művészeti részleg vezetőjétől. A tárlókban többek között láthatók a zeneszerző 1896-os évben kiadott művei, valamint róla szóló újságcikkek. A Fővárosi Lapok 1879. március 18-i számának egy írása például beszámol arról, hogy Liszt éppen Kolozsváron tartózkodott, mikor értesült a szegedi nagyárvízről. A nagy művész segíteni szeretett volna, ekkor született meg a Revive Szégedin! című alkotás, mely Szabadi Frank Ignác hősi indulójának átirata, és melynek kacskaringókkal teli életútját is végigkövethetjük a tárlaton - mindkét mű kottáját őrzi ugyanis a bibliotéka. 1879. június 24-én a Pesti Hírlap közölte a Szabadi-féle kézirat másolatát, az érdeklődők azt is megtudhatják, milyen apropóból írta a szerző ezt a hősi indulót - magyarázta a könyvtáros. Fellelhető Liszt Ferenc cigányokról és a cigány zenéről írt könyve is, mely először 1859-ben, Párizsban látott napvilágot. A tárlókban helyet kapott Brassai Sámuel kötete is, melyben Liszt könyvéről folytat „elmefuttatást” - e könyv másik különlegessége egyébként, hogy Sík Sándornak dedikálta a szerző. Az Országos Könyvtári Napok keretében megrendezett Zenei albumban csütörtökön a „hírhedett zenész” művészetének keresztmetszetét hallhatták a könyvtárba látogatók a VII. rapszódiától a Don Sanche operarészleten át a Magyar rapszódiáig, valamint korabeli sajtóhíreket és anekdotákat olvasott fel Barnák László színművész. Játékra is invitálták a Somogyi-könyvtár első emeletén az olvasókat, ismeretterjesztő sétát tehetettek Liszt életének állomásain könyvek, CD-k, kották segítségével.

„Bárhová juss, mindig hű rokon...”

„Engedtessék meg nekem, hogy a magyar nyelvben való sajnálatos tudatlanságom ellenére születésemtől a sírig szívemben és érzéseimben Magyar maradjak, és ennek megfelelően odaadóan elő kívánjam mozdítani a magyar zenekultúra ügyét.” Liszt Ferenc leveléből Augusz Antal bárónak, Weimar, 1873. május 7. (OSZK)
Liszt magyarsága máig érdekes téma. A híres zeneszerző nem beszélt magyarul, anyanyelve a német volt, viszont nagyon kötődött Magyarországhoz, mindig magyarnak is vallotta magát - hangsúlyozta Bori Katalin. Érdekelte a magyar kultúra fejlődése. Ha külföldön is tartózkodott, kifejezetten örült a magyar látogatóknak. Szegeddel való kapcsolata azonban sajnos távoli maradt: sohasem járt a Tisza-parti városban, jóllehet többször próbálkoztak a meghívásával. Bár így személyesen nem láthatta a várost, Liszt a nagyárvízről való értesülés után rögtön koncerttel is megemlékezett a bajba jutottakról, és több európai fellépését az árvízkárosultak megsegítésére szervezte.

Liszttől lesz hangos a világ

Az évforduló alkalmából az egész Liszt-évben megemlékezéseket, hangversenyeket tartottak és tartanak. Október 22-án a World Liszt Day keretében a világ számos városában Vilniustól Szöulig felhangzik Liszt Krisztus oratóriuma. Így Szegeden is a dóm 19.30-tól Liszt-muzsikával telik meg. Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Vaszy Viktor Kórus, valamint Kónya Krisztina (szoprán), Gál-Weber Noémi (alt), Csapó József (tenor) és Altorjay Tamás (basszus). Vezényel: Gyüdi Sándor.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.