Kultúra

Liszt-bicentenárium! A Zenei albumtól a Krisztusig + FOTÓK

2011. október 22., szombat

Liszt-bicentenárium! A Zenei albumtól a Krisztusig + FOTÓK

Pontosan 200 éve, 1811. október 22-én született Liszt Ferenc, a 19. század egyik legjelentősebb zeneszerzője, az egyik legkiválóbb zongoraművész, karmester, pedagógus. Szeged is emlékezik, pénteken koszorúzást és emlékülést tartottak, csütörtökön a szegedi önkormányzat és a Somogyi-könyvtár a bibliotéka Zenei album című programsorozatán belül emlékhangversennyel emlékezett meg a világ hírhedett zenészéről. A Somogyi-könyvtár lépcsőházában kvázi „Liszt-zarándokúton” kísérhetik végig az olvasók a zeneszerző életének főbb állomásait - az „Európai és magyar – Liszt Ferenc (1811-1886)” című tárlat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont megbízásából készült, írta és szerkesztette Eckhardt Mária zenetörténész, a Liszt-emlékmúzeum igazgatója. A 16 színes tablón levelek és más kéziratok segítségével elevenednek meg Liszt gyermek-, majd zarándokévei Franciaországon, Svájcon, illetve Itálián keresztül, valamint a hazatérés Magyarországra. A poszterkiállítást a Somogyi-könyvtár saját dokumentumaiból készített összeállítás egészíti ki, melynek témája Liszt és Szeged kapcsolata - tudtuk meg Bori Katalin könyvtárostól, a művészeti részleg vezetőjétől. A tárlókban többek között láthatók a zeneszerző 1896-os évben kiadott művei, valamint róla szóló újságcikkek. A Fővárosi Lapok 1879. március 18-i számának egy írása például beszámol arról, hogy Liszt éppen Kolozsváron tartózkodott, mikor értesült a szegedi nagyárvízről. A nagy művész segíteni szeretett volna, ekkor született meg a Revive Szégedin! című alkotás, mely Szabadi Frank Ignác hősi indulójának átirata, és melynek kacskaringókkal teli életútját is végigkövethetjük a tárlaton - mindkét mű kottáját őrzi ugyanis a bibliotéka. 1879. június 24-én a Pesti Hírlap közölte a Szabadi-féle kézirat másolatát, az érdeklődők azt is megtudhatják, milyen apropóból írta a szerző ezt a hősi indulót - magyarázta a könyvtáros. Fellelhető Liszt Ferenc cigányokról és a cigány zenéről írt könyve is, mely először 1859-ben, Párizsban látott napvilágot. A tárlókban helyet kapott Brassai Sámuel kötete is, melyben Liszt könyvéről folytat „elmefuttatást” - e könyv másik különlegessége egyébként, hogy Sík Sándornak dedikálta a szerző. Az Országos Könyvtári Napok keretében megrendezett Zenei albumban csütörtökön a „hírhedett zenész” művészetének keresztmetszetét hallhatták a könyvtárba látogatók a VII. rapszódiától a Don Sanche operarészleten át a Magyar rapszódiáig, valamint korabeli sajtóhíreket és anekdotákat olvasott fel Barnák László színművész. Játékra is invitálták a Somogyi-könyvtár első emeletén az olvasókat, ismeretterjesztő sétát tehetettek Liszt életének állomásain könyvek, CD-k, kották segítségével.

„Bárhová juss, mindig hű rokon...”

„Engedtessék meg nekem, hogy a magyar nyelvben való sajnálatos tudatlanságom ellenére születésemtől a sírig szívemben és érzéseimben Magyar maradjak, és ennek megfelelően odaadóan elő kívánjam mozdítani a magyar zenekultúra ügyét.” Liszt Ferenc leveléből Augusz Antal bárónak, Weimar, 1873. május 7. (OSZK)

Liszt magyarsága máig érdekes téma. A híres zeneszerző nem beszélt magyarul, anyanyelve a német volt, viszont nagyon kötődött Magyarországhoz, mindig magyarnak is vallotta magát - hangsúlyozta Bori Katalin. Érdekelte a magyar kultúra fejlődése. Ha külföldön is tartózkodott, kifejezetten örült a magyar látogatóknak. Szegeddel való kapcsolata azonban sajnos távoli maradt: sohasem járt a Tisza-parti városban, jóllehet többször próbálkoztak a meghívásával. Bár így személyesen nem láthatta a várost, Liszt a nagyárvízről való értesülés után rögtön koncerttel is megemlékezett a bajba jutottakról, és több európai fellépését az árvízkárosultak megsegítésére szervezte.

Liszttől lesz hangos a világ

Az évforduló alkalmából az egész Liszt-évben megemlékezéseket, hangversenyeket tartottak és tartanak. Október 22-án a World Liszt Day keretében a világ számos városában Vilniustól Szöulig felhangzik Liszt Krisztus oratóriuma. Így Szegeden is a dóm 19.30-tól Liszt-muzsikával telik meg. Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Vaszy Viktor Kórus, valamint Kónya Krisztina (szoprán), Gál-Weber Noémi (alt), Csapó József (tenor) és Altorjay Tamás (basszus). Vezényel: Gyüdi Sándor.

Országos Könyvtári Napok