Bodor Ádám a „művészi alakzatról”

A napokban vehette az olvasóközönség kézbe Bodor Ádám Kossuth-díjas író legújabb regényét, a Magvető Kiadó gondozásában megjelent Verhovina madarait. A 75 éves szerző író-olvasótalálkozóra érkezett szerdán a Somogyi-könyvtárba a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Bár napjainkban a regény műfaja hódít, a kolozsvári születésű író leginkább a novellák területén érzi magát otthon.

- Novellistaként indult, és máig ez a fő műfaja. Hogyan gondolkodik a novelláról, mennyiére érzi megbecsültnek most, mikor korunk kedvelt formájaként általában a regényt nevezik meg?

- Igen, sajnos ez így van, annak ellenére, hogy azt hinné az ember, hogy ebben a sokat emlegetett rohanó világban a rövid műfaj lenne a „menő”, ezzel szemben a tapasztalat ennek ellenkezőjét jelzi. Továbbra is a regény őrzi uralkodó pozícióit, érthetetlen módon úgy látszik, ez így is marad. Talán azért, mert az igazi novella nehezebb műfaj, kétségtelenül művészibb alakzat, talán emiatt a befogadása sem olyan könnyű. Másrészt lehet, hogy a közönség elvárásai még mindig ott tartanak, hogy egy hosszú szép, lineáris történetet akarnak olvasni.

- Akkor ön miért maradt mégis köteteken keresztül a novellánál?

- Erre nehéz válaszolni, ez egy annyira egyéni, ösztönös, alkati dolog, hogy én csak így tudok írni.

- Abszolút hisz az ösztönös írásban?

- Nem, fegyelemre van szüksége az alkotónak, ellenőriznie kell önmagát is egyfolytában, a kísértés mindig nagy a túlbeszélés irányába. Az ember nem egyforma hangulatban ír, ilyenkor ügyelnie kell persze.

A keletkező történet

- Ha már mai idők, előkerülhet a Digitális Irodalmi Akadémia - melynek ön alapító tagja -, ami azt is célul tűzte ki, hogy a kortárs szerzőket népszerűsítse a digitalizált szövegen keresztül.

- Tudomásom szerint elsősorban a diákság tanulmányaiban nyújt óriási segítséget azzal, hogy nemcsak kész irodalmi művek válnak az internet útján hozzáférhetővé, hanem a társult anyagok, a kommentárok, a kapcsolódó kritikai írások is jobbára napra készen megtalálhatók. Egy szakmai érdeklődésű fiatalnak ez nagy könnyebbség. Ezenkívül a külföldön élő magyarság számára is az, ahol a könyvterjesztés hiányosságai folytán nem mindig jutnak hozzá a keresett művekhez, illetve a kritikai anyagokhoz.

- Mondhatni új kötetével érkezett Szegedre, a Verhovina madaraival. El szabad-e árulni valamit a keletkezés körülményeiről.

- Nem. Azért, mert én sem tudom. Egy mű keletkezése - hacsak nem egy nagyon kiszámított munka - rendszerint az író számára sem ismeretes. Egyszer csak kezd kialakulni valami körül egy légkör a maga tárgyi kellékeivel, majd lesz belőle egy történet. Persze kellenek hozzá tárgyi kellékek, egy vízimalom, egy közfürdő, közmosoda, vagy akár egy természeti környezet - valami kell, ami a történetet elindítja. Azután ha már keletkezett belőlük vagy három, amelyek eléggé egy tárgykör köré alakulnak, akkor már teremti magától a többit is.

A könyv tárgyi varázsa

- Milyen hatások érik, követi-e például a kortárs irodalmat?

- Nagyon esetlegesen olvasok, kortársaimat hellyel-közzel, de egyre kevesebbet. Amikor pedig éppen írok valamit, akkor úgyszólván alig.

- Nem lehet megkerülni a kérdést, a könyvszakma válságát, ön milyen jövőt jósolna most a könyvkiadásnak, az irodalomnak?

- Elég régóta borúlátó vagyok, elsősorban abban a tekintetben, hogy senkinek sem ajánlanám, hogy egy írói karrierben reménykedjen, mert ennek egyelőre sok jó kilátása nincs. A könyvkiadás éppen válságban van az ismert anyagi okok miatt, valamint az érdeklődés nagyon áthelyeződött a bulvár irányába.

- A digitalizációnak erre is vannak válaszai, jön például az e-book.

- Igen, bár az elektronikus könyvnek én nem jósolok túl nagy jövőt. Persze nagyon praktikus vonaton vagy repülőn, de megfosztja az embert a könyv tárgyi varázsától. Az olvasás egy intim, meghitt tevékenység azzal, hogy az ember fogja a könyvet, ebben annak külalakja, tárgyi volta - az például, hogy lapozni lehet - nagyon fontos, ezt elvégezni egy rideg géppel, elég kiábrándítóan hat. Ahogy annyiszor már az emberiség, és főleg a művészet iránt érdeklődő fogyasztók esetében visszatértek a régi eszközök, úgy gondolom, ez a könyv esetében is így lesz.