Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Kultúra

Könyvtárban (nem) csattanó ostorok + FOTÓK

Könyvtárban (nem) csattanó ostorok + FOTÓK

2011. augusztus 14., vasárnap
Könyvtárban (nem) csattanó ostorok + FOTÓK
Karikásostorok sorakoznak a Somogyi-könyvtár első emeletén egy falon. Keczer Tamás makói ostorkészítő – egykori minisztériumi osztályvezető, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese, pszichológiatanár – keze munkáját dicsérik a míves alkotások, melyekre készítőjük azért is büszke, mert eredeti minták alapján születtek. A nyugdíjas ostorkészítő mester tájjellegű karikásostorokkal foglalkozik hobbiként. A munka előtt tanulmányozza az adott tájon valamikor használt eszközöket, majd elkészíti az ostorokat ugyanolyan módszerrel, mint egykor a pásztorok. Az időintervallum: az 1850-estől az 1980-as évekig. „Amiket ma készítenek, már sokkal kommerszebbek, nem olyan mívesek” – panaszolja Keczer Tamás. Mint mondja, az a szép, hogy tájegységenként meg lehet különböztetni az ostorokat. Kezében jellegzetes szegedi darabot szorongat, melynek Kiszomboron látta az eredetijét, amit a gazdája még ma is használ, pedig múzeumba illő szép példány – így a mester. Levette a méreteit, kicsit változtatott a mintákon, hogy ne plagizáció legyen, de annak mintájára készítette el a sajátját még 2006-ban. Keczer Tamás nem árulja portékáit. „Azt keresem, hogy eredeti legyen az ostor. Minden mintáról meg tudom mondani, honnan vettem” – állítja az ostorkészítő.

Csínja-bínja

A brüsszeli hungarikumfesztiválon egy palócostora szerepelt, ami nem is látható a Somogyiban, mert nem érkezett még vissza. Készít hortobágyit is, ez a legdíszesebb és leginkább munkaigényes. Repertoárjában kissárréti (Békés megye), makói, vásárhelyi, tanyai ostorok is szerepelnek. Most talált rá a Székelyföldön divatos ostorokra. „Ezek elütnek a mieinktől, nincs rajtuk például sallang (speciális díszítőelem – a szerk.)” – magyarázza Keczer Tamás. Esztergával vagy kétnyelű késsel faragja ki a mester az ostornyélnek való fát. Ezután derül ki, hogy „mit mutat a fa”, milyen akar lenni – lesz-e berakás benne, vagy sem. Ha nem, akkor szíjakkal operál az ember, mutatósra befonja. Ha berakást tervez, akkor faragni kell. Szaruból bicskával, vagy marhacsontból lombfűrésszel vág ki mintákat, majd megcsiszolja, rézszöggel beleveri a nyélbe, lenolajjal lekezeli. Végül megfonja a bőrt – sorolja az ostorkészítő. Mint mondja, egy hónapjába telik egy-egy darab elkészítése.

Ellenérv a kandisznó ellen

Régen az ostor nem csak munkaeszközként, hanem státuszszimbólumként is működött. A tanyai ostor dísztelen volt. Mikor a parasztokat arról kérdezik, miért ilyen egyszerű, azt szokták mondani, hogy a pásztor ráér, ők viszont dolgoznak – tudjuk meg Keczer Tamástól. A kondásnak, gulyásnak és csikósnak is jellegzetes ostora volt. A csikósé a legkönnyebb, és mivel lovon ül, a legrövidebb is, 140-180 cm-es. A hosszabb szerszámokkal nem lehet olyan sűrűn pattogtatni, mint a rövidebbel – ezért (is) kellett a rövidebb a csikósoknak. A gulyás már több „telket” állít be, vagyis több karikával elválasztott szakasz található rajta, így súlyosabbá válik az eszköz. Mivel gyalog hajtották a marhát, 200-220 cm-es szerszámra volt szükségük. A kondásostor is hosszú és ez a legnehezebb, 12 karikás, öntött nyéllel – ha ugyanis a kandisznóval összekerült a pásztor, ezt használta ellenérvként.

Kendő az ostorban

A nagyon díszes szerszámok úgynevezett vasárnapi ostorok voltak, nem használták őket hétköznap. Az ilyen szerszámokon látható egy vastagabb rész a fonat alatt. A menyasszonytól kapott kendőt a pásztor felsodorta hurka alakba, és ráfont, így alakult ki a „kígyónyak” az ostoron. Ezzel ment a legény udvarolni. Akkor volt gond, ha vége lett a szerelemnek, mert ha kibontotta, ugyan újra lehetett fonni, de ezt a szakértő szem rögtön kiszúrta – meséli Keczer Tamás. Hogy maga készítette, vagy vásárolta a szerszámot, a pásztor kézügyességétől függött, az ügyesebbeknek 3-4 ostora is lehetett. A szerszámon díszelgő minták a pásztor fantáziájának szüleményei. Többnyire az került az ostorra, ami körülvette készítőjét: nap, hold, csillagok, gémeskút, kanál, villa, betyármesékből puska, fakanál, bogrács; illetve kutya, bika, tehén, ló és a hortobágyi kilenclyukú híd.
Keczer Tamás karikásostor ostor Somogyi-könyvtár ostorkészítő

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo