Alsóvároson idén is megrendezték a Nándorfehérvári Emléknapot, mely ezentúl hivatalosan is nemzeti emléknap. Sajnos az időjárás idén sem volt a programok végéig kegyes a szervezőkhöz s a kilátogatókhoz. "Mi lesz itt, középkori vásári komédia?" – kérdezték egymástól kíváncsiskodva a Klauzál téren fél tíz tájt összesereglett nézők. Az egyik apuka - szemmel láthatóan turista - a két csemetéjének kezdte magyarázni szerbül, mi fán terem a műfaj, kit ábrázolnak a beöltözött szereplők, hányadik században is járunk. Igencsak meglepődött, amikor megtudta, tulajdonképpen az ő fővárosuknak, Belgrádnak, az egykori Nándorfehérvárnak a török felett aratott győzelmi évfordulóját ünnepeljük, méghozzá először nemzeti emléknapként, itt és most, Szegeden. Kicsit el is szégyellhette magát, nyilván kellemetlen volt számára, hogy semmit sem tudott az 555 évvel ezelőtt bekövetkezett, a magyarok számára oly fontos történelmi eseményről. Hát igen, nem az ő háborújuk volt, még ha a belgrádi várban, az egykori csata helyszínén, a Kalemegdanon elhelyezett emléktáblán szerbül és magyarul is olvasható, milyen dicső esemény zajlott egykoron az ódon várfalak tövében. Félő volt, hogy megismétlődik az elmúlt év, és az eső ismét elmossa az Alsóvárosi Kultúrház szervezésében immár hatodik alkalommal megrendezésre kerülő Nándorfehérvári Emléknapokat. Háromnegyed 10-kor már szemerkélt, de a korhű ruhákba öltözött szereplőket ez nem ijesztette meg. Egy kis késéssel megkezdődött a műsor, dobpergésre megjelentek a Pavane Táncegyüttes zászlóforgatói – újabban ezt a látványos mutatványt vezetőjük, Lázár György az egyetemen is oktatja –, egymásnak feszültek a bátor vitézek, megkezdődött a viadal. A 20 perces műsor után nagy zenebonával megindult a díszmenet a Dugonics téren és a Szentháromság utcán át a Mátyás térig, ahol árusok sokasága, felállított színpad, zeneszó és kíváncsi gyerkőcök meg felnőttek hada várta a műsor részvevőit. Az országosan is legsokszínűbb programot kínáló emléknapon egymást váltották a színes produkciók, bemutatkozott az Oroszlánszív és a Hollószárny Lovagrend, a Négy Griff tagjai, a Zentáról érkezett, St. Longinus középkori hagyományápolók csapata, és tábori élőképek segítségével megelevenedett a kor hangulata, zenéje, ízelítőt kaptunk az akkori táncokból, megcsodálhattuk a középkor pazar öltözetét, a harci bemutató által a katonák harci felszerelését, harcmodorát. A talpalávalóról, a Hunyadiak korából származó reneszánsz zenéről a szentendrei Kecskés Együttes gondoskodott, a kecskeméti Renaissance Consort és a Pavane Táncegyüttes pedig a középkori táncokból adott ízelítőt. Szintén korabeli viseletben, középkori táncokkal lépett fel az Anno Domini Történelmi Hagyományörző Egyesület is. A szervezők a legkisebbekről sem feledkeztek meg: A Barboncás Társulat bábjátéka mellett zsonglőr játszóház, apródiskola keretében vívás, íjászat, gyermek lovagi torna, kézműves foglalkozások és a Máltai Játszóház foglalkozásai várták a csemetéket. Sötétedés után a műsor szerint a Flame Flowers tűzzsonglőr csapat produkciója zárja a napot és a rendezvényt. Az idén is volt történelmi totó a korról, kézműves vásár és foglalkozás, páncéldomborítás, emlékérem-készítés, Nagy Péter olimpikon pedig délután 5 órakor az erős emberek vetélkedőjét vezényelte volna le, ha megint nem szól közbe az időjárás. Fél négy körül besötétedett, beborult, esőfelhők jelentek meg, feltámadt a szél, később dörögni, villámlani majd esni is kezdett. Az égiek mégsem voltak kegyesek a szervezőkhöz, de legalább a műsorok jó része addigra lement. Kár, mert az idén is tartalmas, változatos program és kellemes kikapcsolódás várt a látogatókra.
