Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Kultúra

Pünkösd – hit és hagyomány + PANORÁMA, FOTÓK

Pünkösd – hit és hagyomány + PANORÁMA, FOTÓK

2011. június 12., vasárnap
Pünkösd – hit és hagyomány + PANORÁMA, FOTÓK

A húsvét utáni ötvenedik napon, a hetedik vasárnapon és az azt követő hétfőn ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik és ezt a napot a keresztény egyház születésnapjának is tartják.

A pünkösd a zsidóknál

Jézus Krisztus

korában a sínai szövetség ünnepe volt. Akkor a jele a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, kegyelem kiáradásának jelei. Az Újszövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, Krisztus születése előtt: „Új szövetséget kötök veletek... akkor majd... új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek... Az én Lelkemet oltom belétek...”

A hit

Keresztelő János is jövendölt: „(Jézus) majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni”. Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána Isten Lelke galamb szállt rá. Ezért a katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb. A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja. 1956-ig vigíliája, 1969-ig oktávája is volt, a húsvéti idő a pünkösdöt követő szombattal ért véget. 1969-től pünkösd hétfője már az évközi időhöz tartozik.

A múlt

Görög nevének a jelentése is ötven, és a magyar pünkösd szó ebből származik. Hasonlóan a húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik ókori keresztény írók (Tertullianus, Órigenész), ünneplése egyidős az egyházzal, tehát az apostolok idejéből való. A katolikus egyházban van vigíliája böjttel, amelyen keresztvizet szentelnek, valamint a bérmálás szentségét pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.

A hagyomány

Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában. Magyarországon is újra piros betűs, azaz munkaszüneti nap a pünkösdhétfő. Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra és a nyári munkák előtt ünnepelni kell, köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért és a gyermekáldásért. A templomokban minden évben megemlékeznek erről a napról, a bibliai lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítik, a Szentlélek jelképeként pedig fehér galambot engednek szabadon. Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön a pünkösdölés, a Dunántúlon a pünkösdikirályné-járás. A pünkösdikirály-választás szinte teljesen eltűnt, pedig a mai napig él a szólás: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”

Pünkösdikirály-választás

A középkor óta ismert szokás, amolyan legényvirtus volt, lovasversennyel, tűzugrással, legénypróbákkal. Ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak. De a pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje is egyben. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran mutatkozhattak választott párjukkal.

Csíksomlyói búcsú

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A csíksomlyói búcsú hagyományáról a XV. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát. A ferences rend obszerváns ága által alapított Mária kegyhely templomában van elhelyezve a híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glória. A holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja, mindkét szoboralak fejét korona díszíti. A 227 cm-es, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyasoltár központi alakja lehetett. Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét. Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében és azóta oda irányítják ki a keresztaljakat és a zarándokcsoportokat. Az ünnepi szentmise is a szabadtéren zajlik. Csíksomlyó kegytemplom, Erdély
pünkösd húsvét

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo