Az ember tragédiájával kezdődik a Szegedi Szabadtéri Játékok + VIDEÓ

Sokszínű darab, álomjáték, álomképek sorozata várja a nézőket Az ember tragédiáján, az idén nyolcvanéves Szegedi Szabadtéri Játékok nyitóelőadásán pénteken.

"Ellentmondások között született, de borzasztó tehetségesnek ígérkezett, s bár kezdetektől rengeteg baj volt vele, mindenki rögtön megszerette" - így jellemzi a szabadtéri játékok nyolcvan évvel ezelőtti indulását a Szegedi Szabadtéri Játékok (2006-os) kézikönyve. Az ember tragédiája egyébként először 1933 augusztusában került a csillagtetős színpadra -

Hont Ferenc

rendezésében -, majd a háborúig, 1939-ig minden évben műsoron volt. A világégés után 1960-ban játszották újra, és azóta is kedvelt visszatérője a szabadtérinek. A szegedi Dóm tér csaknem hatvan méter széles színpada egyedi rendezői gesztusokat, megoldásokat és megszólalási módokat igényel - mondta

Vidnyánszky Attila

rendező, aki szerint a tér szakralitását sem lehet figyelmen kívül hagyni: úgy kellett alakítani díszletet, hogy az jól "muzsikáljon együtt" a gyönyörű Fogadalmi templommal. A Kossuth- és Jászai-díjas művész elárulta: nagy alázattal és őszintén próbált

Madách Imre

drámai költeményéhez nyúlni, amely számára a legnagyobb, leginspirálóbb és legtöbb titkot rejtő magyar színpadi mű. Mint mondta, arra törekedett, hogy az előadás kiszakadjon a felszínes világ zsongásából, s a darab hitet és erőt sugározzon a nézőknek. Az egymást álomszerűen követő színek során az élet és halál, a sötét és a világos gigászi küzdelmének lehet tanúja a közönség - fogalmazott a rendező. Vidnyánszky Attila elmondta: nem volt számára kérdéses, hogy Lucifer szerepét a különleges színészi adottságokkal rendelkező

Trill Zsolt

alakítsa. A különleges, akár "kígyószerű alakot" is felvenni képes művész mellé a direktor olyan Ádámot keresett, aki képes újrateremteni a mai színházból szinte teljesen száműzött vagy csak valamilyen giccses formában megjelenő pátoszt.

Rátóti Zoltán

képes gyökeret verni a mozgékony Lucifer mellett, szavainak súlya van. Az örök nő jövőt hordozó ezerarcú vibrálását pedig

Ónodi Eszter

formálja meg a színpadon. Ádám és Éva párosát a rendező szándékoltan nem a legfiatalabb színészgeneráció tagjai közül választotta, hiszen a Madách-mű gondolatainak hiteles megjelenítéséhez egyfajta érettségre van szükség. A darabban több mint százhatvan szerep van, ezek többségét a beregszászi Illyés Gyula Színház társulatának tagjai játsszák. Mivel a darab cselekménye nem lineáris történet, hanem egymást követő álomképek sorozata, Vidnyánszky Attila fontosnak tartotta, hogy az egyes színek fontosabb szerepeit is "fajsúlyos" színészek alakítsák. Így a közönség Keplerként

Cserhalmi Györggyel

, Miltiádészként

Gáspár Sándorral

, Péter apostolként

Blaskó Péterrel

, az Énekes szerepében pedig

Hobóval

találkozhat pénteken, majd szombaton a szegedi Dóm téren.

Tekintse meg a Szegedi Szabadtéri Játékok videóját!