Kultúra

Négy plusz egyes könyv-örökbefogadás a Somogyiban

Négy plusz egyes könyv-örökbefogadás a Somogyiban

2011. május 7., szombat
Négy plusz egyes könyv-örökbefogadás a Somogyiban

A korábbi évek hagyományainak megfelelően idén is a Somogyi-könyvtár gyűjteményi állományában lévő könyveiből fogadhattak örökbe a Szegedért Alapítvány díjazottjai. A péntek délutáni esemény különlegességét adta, hogy a fődíj készítője, Lapis András is az örökbefogadók közé léphetett.

Költőt a szobrásznak

Lapis András

ismert szegedi szobrászművész soha nem kerülhetett volna a Szegedért Alapítvány díjazottjai közé, hiszen maga is tagja az egyik kuratóriumnak. Az alapítvány fődíjának alkotója már a Somogyi-könyvtárat is megörvendeztette munkáival, így például 1983-ban, a bibliotéka 100 éves évfordulója alkalmából egy kinyitható fedelű érmet készített. Most

Somogyi Károly

születésének 200. évfordulójára emlékezik a könyvtár, ez a párhuzam, valamint a kettős kötődés indokolja, hogy a díjazottak társaságában fogadott örökbe könyvet a szobrászművész – indokolta

Szőkefalvi-Nagy Erzsébet

főkönyvtáros, a gyűjteményi osztály vezetője az örökbefogadási ceremónián a választást. Lapis András sok szállal kötődik

Radnóti Miklóshoz

: a Radnóti-gimnázium tanulója volt, szobrászként pedig negyven éve foglalkozik a költővel, éremsorozatot is készített Radnóti-versrészletekkel. Ez adta az apropóját annak, hogy a művész Radnóti Miklós két, saját kézírását is tartalmazó kötetét fogadhatott örökbe: a Pogány köszöntőt – melyet a költő „Kárászné nagyságos asszonynak” dedikált –, és az Újmódi pásztorok énekét. Ez utóbbinak külön érdekessége, hogy Radnóti saját kezűleg, ám aláírása nélkül, egyes szám harmadik személyben leírja a példány előlapjára, hogy a kötet nyolc verse miatt szeméremsértés és vallásgyalázás vádjával bíróság elé állították. Lapis András viszontadományozással köszönte meg a Radnóti-köteteket, két, Amerika felfedezésének kétszázadik évfordulójára készített, lemezveretes könyvet hozott a bibliotékának.

A könyv-örökbefogadás szimbolikus aktus, mellyel az örökbefogadó a könyv szellemiségét a magáénak vallja, és egyfajta gondoskodást vállal az elfogadott kötetért. A könyv a bibliotékában marad, de a katalógusban is megjelenik mellette az örökbefogadó neve. Az örökbefogadás intézményét 2003-ban vezették be, tipikusan a díszpolgárok és a Szegedért Alapítvány díjazottjai élhetnek ezzel a megtiszteltetéssel. Az első örökbefogadó Gregor József volt. Azóta már ötven név sorakozik az örökbefogadási anyakönyvben.

Vaszy hatása alatt, Comenius útján

Sin Katalin

gordonkaművésznő, a Szegedért Alapítvány művészeti kuratóriumának díjazottja,

Vaszy Viktor

két, csellóra komponált zeneművének (Szonáta (desz-moll), 1921 és Rapszódia gordonkára és zenekarra. Op.3, 1930) eredeti kottakéziratát vallhatja sajátjának mostantól. A Zeneművészeti Kar Vonós Tanszékének docense elmondta: szerencsésnek vallja magát, mert gimnazistaként a Vaszy által dirigált operaelőadások nézője lehetett, később pedig még a karmester utolsó éveiben játszott is a „vezénylete alatt”. „Abban, hogy muzsikussá érettünk, mi, akik láthattuk, nagy szerepe volt ezeknek az élményeknek” – vallotta Sin Katalin. A művésznő azt is elmondta, tanulmányozni fogja a kottakéziratokat, és reméli, ő vagy növendékei elő is fogják tudni adni. A társadalmi-állampolgári kuratórium kitüntetettje,

Kása Ferenc

mesteredző

Johannes Amos Comenius

’Orbis sensualium pictus – A’ látható világ’ című művének 1728-ban Lőcsén megjelent, négynyelvű kiadását fogadta örökbe, melyben sok más mellett a bajvívás, a birkózás vagy a „pállya-futás” is helyet kap. Köszönő szavaiban a mesteredző Comeniusszal egyetértve hangsúlyozta a testi nevelés fontosságát. Mint megtudtuk, örömmel fogadta a kötetet, mert különösen érdeklődik a pedagógia iránt.

A verskedvelő biokémikus és a történelem embere

Vígh László

biokémikus, a tudományos kuratórium díjának nyertese

Theophrastus Philippus Aureolus Bombastus von Hohenheim

, azaz

Paracelsus

orvosi és vegytani műveinek 1658-ban Genfben megjelent háromkötetes kiadása (Opera omnia medico – chemico – chirurgica) felett vállalt védnökséget. A díjazott édesanyjának egy kötetét is őrzi a Somogyi, és azt is megtudhatták a résztvevők, a stresszel foglalkozó biokémikust a Karácsony Benő-költemények is vonzzák.

Bánki Horváth Béla

, a Szegedért Alapítvány idei fődíjasa a testi nevelés első, rendszerezett alapművét,

Johannes GuthMuths

német pedagógus Gymnastik für die Jugend című munkájának 1793-ból származó, első kiadását fogadta örökbe. Bár a mű a fiatalság testi nevelésének módszereivel foglalkozik, az örökifjú világbajnok úszó is talál benne érdeklődésére számot tartó fejezetet, hiszen GutsMuths az úszás fontosságával is foglalkozik könyvében – indokolta választását Szőkefalvi-Nagy Erzsébet. Mai szemmel nézve furcsa módon, egy botra erősített hevederrel oktatták GutsMuths korában az úszást. „A történelem embere vagyok, a múlt század elején születtem” – fogalmazott Bánki Horváth Béla köszönő szavaiban. Mint mondta, még ő is hevederrel tanulta az úszást. Azt is elmondta, mindig is könyvpártoló volt, főleg ifjú és idős korában, mikor hivatása mellett már több időt tud szánni a Gutenberg-galaxisra is.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.