Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Kultúra

Út egy múzeummal a Kárpát-medencébe

Út egy múzeummal a Kárpát-medencébe

2011. április 6., szerda
Út egy múzeummal a Kárpát-medencébe
Felszámolná az évtizedek alatt felgyülemlett kételyből, haragból és a kölcsönös párbeszéd hiányából táplálkozó közhelyeket a magyar és a szomszédos népek között a várpalotai Trianon Múzeum azzal, hogy összkulturális projektekkel invitálja együttgondolkodásra a történelmi sorsforduló által érintetteket. „Gyakori kérdések: miért Várpalotán és miért csak 2004-ben? Vagy úgyis kérdezhetnénk, miért nem jóval korábban, és miért nem Budapesten?” – beszél a Trianon Múzeum megnyitásáról Szabó Pál Csaba, az intézményt fenntartó Trianon Múzeum Alapítvány kuratóriumi elnöke, a szegedi Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék adjunktusa. A múzeum 2004-ben nyitotta meg kapuit a várpalotai Zichy-kastélyban, azóta évről évre bővülő muzeális anyaggal, kiadványokkal és kapcsolatrendszerrel működik, 2011-ben pedig az Országgyűlés a költségvetésben önálló fejezetet szentelt neki. Ezzel Szabó Pál Csaba reményei szerint véget ért az intézmény történetének előkészítő szakasza, és 2012-től országos, kiemelt szakmúzeumként üzemelhet, akárcsak a Terror Háza Múzeum, vagy az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. A kuratóriumi elnök megfogalmazása szerint olyan alapvető szocializációs, a történeti emlékezetre vonatkozó hivatást teljesít a múzeum, amely megkerülhetetlen kell legyen az új nemzedékek közösségi öntudatának építésében.

Költő a kuka mellett

Sok különleges gyűjtemény, értékes hagyaték kapott helyet a Trianon Múzeumban. Sajó Sándor zseniális költőnket például a mai napig kevesen ismerik, hiszen szinte még jelenleg is „indexen van”, nincs benne a fontosabb szöveggyűjteményekben, az irodalom- és tankönyvekben – magyarázza Szabó Pál Csaba. Pedig ő szinte a huszadik század Petőfije, színvonalában, egyszerűségében, tehetségében és olyan tekintetben is, hogy a szabadságharc költőjéhez hasonlóan a magyar nemzet egy egyedülálló, katartikus időszakát mutatta meg versben és lélekben, az 1918 utáni magyar nemzeti katasztrófa éveit. Tette mindezt úgy, hogy a nyolcévestől a nyolcvanévesig mindenki értheti, megjegyezheti, szeretheti és ordítanak a versei a megzenésítésért és végre - a magyarok szívéért - tette hozzá. A huszadik század Petőfijének két zsákba zsúfolt hagyatékát egyébként szó szerint egy budai mellékutcában, a kuka mellől mentették meg és szállították a Trianon Múzeumba.

Együtt a Kárpát-medencében

Jelenleg több mint húsz kiállításnak ad otthont a múzeum, a nyugat-magyarországi felkelés bemutatásától, a filatélia és a trianoni problematika kapcsolatát, vagy az 1918 után elpusztított magyar köztéri szobrok sorsát bemutató kiállításon át a Magyar Királyi Államvasutak 1918-1920 közötti szétdarabolásáról szóló tárlatig. Az utóbbi években a Trianon Múzeumnak más tudomány- és művészeti területek vonatkozásában is jutott feladat és hivatás, jelenleg is működik kicsit „moziként”, „közművelődési intézményként”, „iskolaként” is – tudtuk meg Szabó Pál Csabától. A múzeum néhány olyan projektet is koordinál már 2011-ben, amelyek egy leendő, kibővített tematikával rendelkező intézmény képét vetítik előre. Így például a múzeum kezdeményezte az első kárpát-medencei útikönyv kiadását a legjobb hazai turisztikai szerzők bevonásával. „Ez a kiadvány bátran szembenéz azokkal a földrajzi, történeti, éghajlattani és műemlékvédelmi determinációkkal, amely meghatározza azt a régiót, amelyben századok óta együtt élünk mi, magyarok, szerbek, szlovákok, románok. Szeretnénk, ha a különleges turisztikai projekt létrehozásának terepmunkáiban szegedi egyetemisták is részt tudnának venni” – mondja a kuratóriumi elnök. Egy másik projektjükben a munkácsi önkormányzat és helyi magyar civil szervezetek közreműködésével a Trianon Múzeum egy Magyar Házat alakít ki a munkácsi belvárosban található Rákóczi-kastélyban, ahol egy közösségi tér, étteremmel, turisztikai információs központtal együttesen az ukrán-magyar-ruszin együttműködés új típusú színterét hozza majd létre. A magyar, ukrán és az angol lenne az intézmény „hivatalos nyelve”. Lengyel Zoltán munkácsi polgármester a régió egyik legkiemelkedőbb műemlékét, a munkácsi belvárosban található Rákóczi-kastélyt ajánlotta fel erre a célra. Ilyen típusú programok megvalósítására keret-, illetve befogadó intézményként egy új intézmény, a Kárpát-medence Intézet felépítéséről jelenleg folynak szakmai és politikai egyeztetések. Ezen új kezdeményezés részeként működne a továbbiakban a múzeum, egy kutatóintézettel, egy kárpát-medencei, regionális kutatócsoporttal és egy szakmai folyóirattal.

Nem csak nyelvileg kell lefordítani

„Azt szeretnénk, ha a múzeum nem köldöknézésre, több évtizedes közhelyek ismétlésére szorítkozna, hanem képes lenne megújítani azt a tudományos, kutatási intézményrendszert, amely pillanatnyilag jellemzi a kárpát-medencei nemzetpolitikát” – vallja Szabó Pál Csaba. A legfrissebb kiadványuk „kicsiben” ezt hivatott bemutatni, a „Stílus, szellem tradíció-Kastélyok a történelmi Magyarországon” című monográfia, amely az Iparművészeti Múzeumban található páratlan, 1700 darabos kastélyábrázolást mutatja be CD-melléklettel, román, szerb, szlovák, ukrán, német, angol nyelvű rezümével. „Az üzeneteinket, a tudásunkat és a céljainkat le kell fordítanunk nyelvi és lelki értelemben egyaránt a velünk élő nemzetiségek nyelvére. Azért, hogy szlovákok, románok, szerbek is meg tudják érteni azokat a motivációkat, bánatokat, teljesítményeket, összefüggéseket, amelyeket mi magyarok értünk és hiszünk itt a Kárpát-medencében. A Trianon Múzeum vállaltan és tudatosan az egykori kisebbségek nyelvén is megszólal, kiállításaink egy része már most is többnyelvű, így például a Székely hadosztály 1918-19-es küzdelmeit bemutató tárlat, amely magyar-román-angol nyelvű. Korrekt, hiteles és visszafogott, ámde nem gyáva kiállítást láthatnak” – így a kuratóriumi elnök.

Találkozás a régi Magyarországgal

„Az nem állapot, hogy a körülöttünk levő nemzetek rólunk, és mi róluk ma már szinte csak közhelyeket ismerünk. Mi összkulturális, értelmiségi, baráti és valóságpárti attitűdöt igyekszünk megmutatni. Évek óta hagyományosan szervezek egy egynapos bölcsész tanulmányi kirándulást a HÖK támogatásával a Szegedtől elérhető távolságban található hajdani magyar kulturális központokba, olyan címekkel, hogy ’A mi Szabadkánk’, ’A mi Aradunk’, idén ’A mi Zomborunk’. Ebbe az egyetlen napba igyekszünk mindent beépíteni, ami az ottani magyar közösségek kulturális állapotát mutatja be a helyi közigazgatás első emberétől egyházi, civil vezetőkön át a helyi piacig, borokig” – meséli Szabó Pál Csaba. Bejárják a várost, megnézik a műemlékeket. „Nagy sikerűek ezek a napok, és kivétel nélkül látom az egyetemistákon a megrendülést a hazautazáskor. Egy nap elég arra, hogy ez a fajta találkozás a régi Magyarországgal, határon túli magyarokkal tartós, mély és megrendítő élményt okozzon” – teszi hozzá.

Új színterek, új gondolkodás

A múzeum általában kívül tudott maradni a trianoni kérdés körül máig dúló vitákon, teljesítette azt a hivatását, hogy főképp ismeretet bővített, menedéket nyújtott, erőt adott, kapcsolatokat épített, így most elsöprő módon pozitív megítélés veszi körül – tudtuk meg Szabó Pál Csabától. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a Trianon-problematika Közép-Európa összes gazdasági, nemzetiségi modernizációs kérdésével összefügg. A kuratóriumi elnök kiemeli: Trianon átvilágítása, megemésztése, meggyógyítása nélkül nincs magyar, szlovák és román modernizáció. „Ha ezt tudjuk, akkor ennek a gondolkodásnak komoly prioritásai vannak. A múzeum olyan új dimenzióba emeli a kérdést, ahol nem csupán sérelmek vannak, hanem új színterek, új gondolkodás és új eredmények” – fűzi hozzá Szabó Pál Csaba. A jövőt illetően a Trianon Múzeum Alapítvány kuratóriumi elnöke biztos abban, hogy a múzeum rövid időn belül, küldetéséhez méltó helyszínen, Budapesten, a főváros egyik legfrekventáltabb pontján folytathatja működését.
Szabó Pál Csaba Trianon Trianon-múzeum

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo