Hamvazószerdával kezdődik a csendesség negyven napja

Holnap, hamvazószerdával megkezdődik a nagyböjti időszak, mely az elcsendesedés, a vezeklés ideje, és a megváltást hozó kereszthalálra és Krisztus feltámadására készít fel. Barna Gábor, a szegedi Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék vezetője az időszakhoz tartozó szokásokról beszélt portálunknak.

A tavaszkezdet időszaka nem volt túl gazdag rítusokban, szokásokban, és nem gazdag ma sem. Miután húsvét mozgó ünnep, ezért több-kevesebb ún. jeles napunk beleeshetett a nagyböjti időszakba: Gyümölcsoltó Boldogasszony, Szent György-nap, Márka-napja - sorolja

Barna Gábor

. Leginkább jóslások, időjárással kapcsolatos regulák, csíziók ismertek.

A túlnyomórészt római katolikus Szegeden és környékén az egyház előírásainak megfelelően a vallásukat gyakorlók tartották és tartják a böjti fegyelmet. Ez azt jelentette, hogy húshagyókedden véget ért a farsangi bálak időszaka, és kezdetét vette a húsvéti feltámadásig tartó csendesebb, mulatság és lakodalmak nélküli időszak. Ezt manapság, sajnos, nem mindenütt tartják be, akarva-akaratlanul megsértve a vallásos embereket, akiket ünneptörésre késztetnek ezzel - mondja a néprajzkutató. "Aki ilyet tesz, kulturálatlanságáról állít ki bizonyítványt. Különösen az iskolákban tartom ezt veszélyesnek, hiszen egy gyereknek nincs még annyi ítélőkészsége, hogy a nagyböjtben rendezett osztály- vagy iskolai 'farsangi bál' csábításának ellent tudjon állni" - teszi hozzá.

Egy szem barka torokfájás ellen

A böjt persze nemcsak az elcsendesedés, hanem a böjtös étrend időszaka is. Valamikor, még a múlt századfordulón szerdán, pénteken és szombaton volt hústilalom. Mára ez a nagyböjt péntekjeire enyhült. Ugyanakkor volt sajátos nagyböjti eledel is, mint a nagyon egészséges csíramálé. Manapság is lehet kapni szegedi zöldségboltokban! Szigorú böjt ma (hústilalom és napi háromszori étkezés, egyszeri jóllakás) csak hamvazószerdán és nagypénteken van. Újabb, de gyorsan népszerűvé vált szokás Szegeden a torkos csütörtök, amikor a vendéglátóhelyek csalogatják be az embereket. Ennek gyökere, hogy a farsangból megmaradt húsos ételeket ekkor még megehették, így azok nem vesztek kárba. A nagyböjt második felében találhatók az inkább számon tartható, jobbára a katolikus vallásgyakorláshoz kötődő szokások. Ilyen a virágvasárnap megszentelt barka felhasználása az otthoni életben.

Bálint Sándor

mondja el visszaemlékezéseiben, hogy gyerekkorában a megszentelt barkáról - édesanyjával együtt - lenyelt egy szemet, hogy ne legyen torokfájós. A szentelt barkát vihar, betegség ellen is alkalmasnak gondolták, ezért az eresz alá tűzték. Vihar esetén pedig a tűzbe dobták egy-egy szemét, hogy a fellegeket elűzze. Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok, Rómába mennek, mondják. Nagypéntekre,

Jézus

halálának emléknapjára, teljes a csönd. A templomokban elkészülnek a Szentsírok, felhangzik a passió, Krisztus szenvedésének története. A szegedi Kálváriát és keresztutat az előző, szocialista rendszer lerombolta a Kálvária-téren. A keresztút így a templomba szorult vissza. Nagyszombat délután, ma egyre inkább este van a feltámadási szentmise és körmenet. Nagypénteken és nagyszombaton a legtöbb családban már készítik a jelképes húsvéti ételeket: sonkát, tojást főznek, bárányt vágnak. De egészen a húsvét vasárnapi ételszentelésig nem törték, törik meg a böjtöt - tudtuk meg Barna Gábortól.

Bálint Sándor a böjtről

Bálint Sándor rendre kitér, hosszabban vagy rövidebben a böjt megtartására. A szegedi szokásokról szóló könyveiben éppúgy (A szegeid népélet, A szögedi nemzet és mások), mint az összefoglaló jellegű Ünnepi kalendáriumában is. Itt az országos, és közép-európai hagyományvilágot ismerteti, ott pedig a helyi, szegedi szokásokat. Az előbb elmondottakat még számos finom részlettel egészíti ki: szinte a szegedi nagytáj településeire lebontva mutatja be a helyi jellegű böjtölési szokásokat, az ősinek tűnő tavaszi tisztító rítusokat. És természetesen leírja mindazokat a hivatalos egyházgyakorláson kívüli egyéni, vagy közösségi áhítatformákat, amiket Szegeden és környékén egykor, vagy a közelmúltban is, még gyakoroltak. Ilyen volt a nagycsütörtök esti virrasztás Jézus Olajfák hegyi vérrel verítékezésének emlékére, a nagypénteki Szentsír felkeresése, a keresztútjárás, a nagypénteki mosakodás a Tisza vizében. "A Szentsír-készítés és -díszítés ma mintha reneszánszát élné. Formáját hallgatóimmal együtt igyekszünk megörökíteni" - meséli Barna Gábor. A múlt század közepéig még feljegyezhető volt a nagyszombati féregűzés szokása is. Mindezeket a helyi és közép-európai szokásemlékeket liturgiatörténeti keretbe és folyamatba állítja be, így tudja tisztázni eredetüket, egykori és jelenlegi vallási, társadalmi szerepüket. Éles szemmel figyelte, hogy vajon a II. vatikáni zsinatnak az 1960-as évek végétől bevezetett változtatásai hogyan alakítják az egyéni és kisközösségi áhítatformákat. Egyik fontos tanulsága, hogy az ősi és a keresztény tartalmak jól kiegészítik egymást. A tavaszi testi és lelki megtisztulás jól felkészíti az embert a kereszténység legnagyobb misztériumának megülésére, a Megváltó halálának és feltámadásának megünneplésére - összegzett Barna Gábor.

Negyven nap-e a negyven nap?

A böjt valójában 46 napig tart. Azért, mert vasárnaponként, ami Krisztus feltámadásának, azaz húsvétnak emléknapja, nincs böjt. Ezért a böjt ideje hatszor hat nap, plusz a hamvazószerdától nagyböjt első vasárnapjáig tartó négy nap. A népi és egyházi időszámítás egybeesik, ám különbség van a felekezetek időszámítása között - tudtuk meg a néprajzkutató. A római katolikusok és a reformátusok számára hamvazószerda a nagyböjt kezdete, a görög katolikusok már azt megelőzően, hétfőn megkezdik. A nagyböjt egykor a húsvéti keresztségre felkészülés, illetve a bűnösöknek az egyházközösségbe való visszafogadásának ideje volt. Hogy az egyházi böjti szabályok milyen mélyen begyökereztek az emberek lelkébe, jelzi, hogy sok református ember is megtart bizonyos böjti előírásokat. Különösen nagypénteken, amely a reformátusoknak talán legnagyobb ünnepe. A nagyböjt ezért az elcsendesülés, a vezeklés időszaka máig. A megváltást hozó kereszthalálra és Krisztus feltámadására készít fel, a lelki megújulásra serkent - emelte ki Barna Gábor.