Kultúra

Dante-szimfónia a Budapesti Tavaszi Fesztiválon

Dante-szimfónia a Budapesti Tavaszi Fesztiválon

2011. március 17., csütörtök
Dante-szimfónia a Budapesti Tavaszi Fesztiválon

Március 25-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál felkérésére a Szegedi Kortárs Balett a Thália Színházban bemutatja Roberto Galván, Dante-szimfónia című táncjátékát.

Az előadás egyben a Szegedi Kortárs Balett Inferno elnevezésű, legújabb produkciójának első felvonása, mely

Juronics Tamás

Belső pokol című darabjával kiegészülve 2011. április 15-én debütál a Szegedi Nemzeti Színházban, majd 2011. május 31-én a Művészetek Palotája Fesztiválszínházában.

Roberto Galván

táncművész a Dante-szimfóniáról: „

Liszt

Dante-szimfóniája inspirált, hogy elmélkedjek a modern emberről, értékeinkről és a „Zeitgeist”-ről, azaz a korszellemről, melyben élünk. A zenemű pokoli mélységekben kavargó, saját témáinak visszhangjaira épülő tételei inspiráltak egy hanyatló világ ironikus ábrázolására. Ez az a hely, ahol Érosz és Thanatosz folyamatosan próbálja leigázni egymást, ezzel megölve a kéjt, ahelyett, hogy vágyat keltenének, a jövő reménye helyett pedig csak újra és újra elhaló szükségtelen vágyakozást teremtenek. A Purgatórium pontosan olyan, mint a mi világunk: a magány, az elszigeteltség és a kommunikáció hiánya uralja; ez is egy, a média által globalizált világ, melyben az embert megfosztják önnön emberségétől és megtanítják félni a szemtől szembeni érintkezéstől. A magány blogja ez, melyben az emberek vadidegenek előtt tárják fel saját belső világukat és képtelenek elérni a bensőséges együttlétet. Személy szerint nekem tetszik a tény, hogy Liszt félt, hogy nem tudja megkomponálni a Mennyországot és otthagy minket a mennyei világ után vágyakozva a Purgatórium kapujában. Félelme humanitásáról tesz tanúbizonyságot, kételyeiről a Jó zenei újraalkotása iránt. A végső Magnificat inkább panaszkodásnak, mint a boldogság kifejeződésének tűnik. Úgy érzem, hogy az új évezredben mi ugyanennek a kapunak a küszöbén toporgunk; a jövő többé nem előre megjósolható, a szellemi értékek pedig egy új korszak eljövetelét hirdetik. Úgy érzem, hogy az emberiségnek újra kell fogalmaznia a társadalom alapvető értékeit. Ez ugyanúgy megrémít minket, ahogy Lisztet megrémítette a Mennyország ábrázolása, hiszen valahogy könnyebb fájdalmat és depressziót érzékeltetni, mint békét és reményt. A magyar zene szenvedélyessége igen közel áll latin gyökereimhez.” Nyitány Dante: Csetényi Vencel Vergilius: Czár Gerely Pokol Dante: Csetényi Vencel Beatrice: Markovics Ágnes Purgatórium Dante: Haller János Beatrice: Markovics Ágnes Paradicsom Dante: Czár Gergely Apolló: Finta Gábor Angyal: Fehér Laura Beatrice: Markovics Ágnes Továbbá: Lázár Eszter/Hajszán Kitti, Hortobágyi Brigitta, Horváth M. Gergő, Májer Gábor, Palman Kitti, Szarvas Krisztina, Tarnavölgyi Zoltán, Zsadon Flóra zene: Liszt Ferenc szöveg: Dante Isteni színjáték (részlet); előadja: László Zsolt fény: Stadler Ferenc díszlet/jelmez: Molnár Zsuzsa koreográfus asszisztens: Czár Gergely balettigazgató: Pataki András művészeti vezető: Juronics Tamás koreográfus: Roberto Galván A darab együttműködő partnere a Nemzeti Táncszínház.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.