Rendhagyó történelemórán vehettek részt azok, akik ellátogattak a Polgári Szalon kedd délutáni rendezvényére, melynek vendége volt Török Pál Miklós, Horthy Miklós utolsó tisztje és Zetényi-Csukás Ferenc, aki könyvet írt az egykori ludovikásról. A 217 oldalas, magánkiadásban megjelent, fotókkal gazdagon illusztrált, szép kivitelezésű interjúkötet címe A hazáért mindhalálig! Pali bácsi hitvallását is tükrözi. Az 1922-ben, Kétegyházán született idős harcos anyai ágon skót főnemesi családból származik, apai ágon pedig janicsárok voltak az elődei. Szegeden érettségizett, majd a békéscsabai karpaszományos iskolából került a Magyar Királyi Ludovika Katonai Főiskolára. Pali bácsi büszkén újságolja, csak az ő osztályából az érettségizettek közül hetüket vették fel az elit katonaképzőbe, ötöt pedig tartalékos tisztnek, ami rendkívül jó aránynak számít. 1943-ban már hadnaggyá avatták, egy évre rá a bácskai frontra került. Részt vett a Makóért és Földeákért vívott harcokban, ahol, mint mondta, esélyük nem volt, hiszen elavult kézifegyverekkel nem lehetett tankok, harckocsik ellen küzdeni. Pali bácsi 3 alkalommal sebesült meg, egy orosz tüzérségi lövedék azóta is a lábában van, a szemében meg egy szerb gránátszilánk. Ausztriában került hadifogságba, ahonnan egy romániai, majd egy szovjet hadifogolytáborba szállították. Három év után tért haza, a hadseregből is eltávolították. Részt vett az ’56-os forradalomban, újból internálták, bebörtönözték. Kiszabadulását követően, frontot megjárt bajtársaival egyetemben teljes mellőzöttség és közöny fogadta, megbélyegezettként kellett élnie. A közvélemény elítélte háborús szerepvállalását, fasisztának nevezték őket a történelemkönyvekben, pedig csak a kötelességüknek tettek eleget, és a hazát szolgálták. Majd csak a rendszerváltás után rehabilitálták. Zetényi-Csukás Ferencet -, aki nem történész, nem levéltáros, hanem magánnyomozó, egyszerűen csak érdekelte a kor és Pali bácsi gazdag életútja – az foglalkoztatta, ami az idős harcost is: kideríteni az igazságot. Megtudni, hogy tulajdonképpen kik és miért bombázták 1941-ben Kassát, mert kevésbé valószínű, hogy a németek tették, ahogy évtizedekig tanították. Felderíteni, volt-e a magyar politikának és a katonai vezetésnek választási lehetősége, elkerülhette-e a háborút. Török Pál Miklós maga az élő történelem. Példákkal, tanulságokkal, idézetekkel színesített előadását lélegzet visszafogva hallgatta a közönség. Mint fogalmazott, a bajtársi összetartás és a hit segített nekik abban, hogy túlélje a haláltábor borzalmait. Oroszország a lehetetlen történetek hazája, mondta, majd elmesélte azt az esetet, amikor egy teljes hónapig nem kaptak enni, viszont a kolhoz fagyos földjében minden nap találtak be nem takarított krumplit, amiből aztán fejedelmi ételt készítettek, vagy elcserélték az őrökkel más élelmiszerre: hagymára és aludttejre. Pali bácsi rendkívül érzékletesen és szívhez szólóan beszélt a nők és anyák helyzetéről a háborúban. Számos példát hozott fel arra, hogy a szeretet a leghatalmasabb szentség, aminél nincs nagyobb ajándék az ember életében: egy 70-80 év körüli orosz nénike például, látva a meggyötört, vánszorgó magyar hadifoglyokat, az összes almáját odaadta az elcsigázott raboknak, vagy egy másik eset: amikor egy kozák asszony az utolsó, nagyobbik szem krumpliját osztotta meg mesélőnkkel. Horthy szegedi szobrának felállítását az idős harcos messzemenően támogatja, a Szent Korona tanról pedig az a véleménye, hogy feltétlenül az új magyar alkotmány alapját kell képeznie.
