Kultúra

Szent az ikonokon a Móra-múzeumban

Szent az ikonokon a Móra-múzeumban

2011. január 20., csütörtök
Szent az ikonokon a Móra-múzeumban
Ohridi Szent Naum magyarországi kultuszáról nyílt rendkívüli kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A tárlaton közel hetven szentábrázolást, ikont láthatnak az érdeklődők. Naum a 9. században folytatott térítő tevékenységet a korabeli Pannóniában is. A kereszténység hite, gondolata, közös szellemisége hozott össze mindannyiunkat, amelyhez kiváló képzőművészek járultak hozzá munkájukkal. Több évszázadon átívelő, és a Kárpát-medencében, sőt azon is túl nyúló, több kultúrát felölelő alkotásokat láthatnak az érdeklődők a tárlaton - mondta Zombori István múzeumigazgató.

Ablak a láthatatlan világra

B. Nagy László, a Csongrád megyei kormányhivatal vezetője üdvözölte a kiállítást, és hangsúlyozta, reméli, hogy a kiállítás által is megjelenített több száz éves történet összetartja majd az embereket a határoktól függetlenül. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében Pavel Florenszkij ikonesztétát idézve egy úgy fogalmazott, hogy az ikon az ablak a láthatatlan világra. Az ikonok kulturális értékviláguk mellett komoly szellemi tartalmat jelenítenek meg, hiszen minden ilyen alkotás tanít, a hittel szemlélődőt a láthatatlan világra összpontosítja. Pavle Kaplan szerb ortodox esperes elmondta: a keresztény életszemlélet szerint mikor egy embert szentként dicsőítünk, nem teszünk mást, mint ünnepeljük az ő Istenben megvalósított emberi tökéletességét és dicsőségét. Szentté válni ebben a világban nem jelent mást, mint a halhatatlanságot megvalósítani, és ugyanezt hirdetni már ebben a földi valóságban is. Hozzátette: a szentek az örökkévalóság hírnökei.

Szent a kereszténység határvonalán

Nagy Márta bizantinológus, egyetemi docens, a tárlat kurátora a megnyitón elmondta, a kiállítás alapját több évtizedes kutatómunkája adta, közvetlen apropója pedig, hogy 2010. december 23-án ünnepeltük Szent Naum halálának 1100. évfordulóját. Szent Naumot 868-ban Rómában a pápa megbízásából szentelték pappá. Metód halálát követően a keleti térnyeréstől idegenkedő német papság nyomására Naum és társai menekülni kényszerültek. Rövid belgrádi tartózkodás után a bolgár cár, Borisz udvarában leltek menedékre. Naum nagy szerepet vállalt az óbolgár írásbeliség megteremtésében. A Szent Naum-kultusz a középkorban az általa alapított ohridi monostor környékén virágzott; kultuszát a 18. században a térségből a Magyar Királyság területére betelepülő ortodox hitű nemzeti kisebbségek hozták magukkal. A magyarországi Naum-kultusz a 18. század legelejétől a 19. század elejéig, egy évszázadon át virágzott. „Ohridi Naum alakja azonban a jelenkori utódok számára emblematikus. Többszörösen is példázza a keleti és a nyugati kereszténység kapcsolódását éppen régiónkban, amely a keleti és a nyugati kereszténység határvonalán fekszik. Naum alakja integráló a hazánkban diaszpórában élő ortodox hitű nemzeti kisebbségek számára is” – mondta Nagy Márta. A kiállítás képet ad a régi magyarországi Szent Naum-ábrázolásokról; a látogatók számos 18. századi ikont és metszetet csodálhatnak meg. A kiállítás előkészítői felkértek kortárs egyházművészeket, ikonfestőket is, hogy készítsenek Szent Naum-ábrázolásokat, így különböző technikákkal készült, modern ábrázolások is jelen vannak a különleges hangulatú tárlaton. A március 20-ig megtekinthető kiállításon látható szinte a teljes mozdítható magyarországi történeti Szent Naum-anyag.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.