Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Kultúra

Szent az ikonokon a Móra-múzeumban

Szent az ikonokon a Móra-múzeumban

2011. január 20., csütörtök
Szent az ikonokon a Móra-múzeumban
Ohridi Szent Naum magyarországi kultuszáról nyílt rendkívüli kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A tárlaton közel hetven szentábrázolást, ikont láthatnak az érdeklődők. Naum a 9. században folytatott térítő tevékenységet a korabeli Pannóniában is. A kereszténység hite, gondolata, közös szellemisége hozott össze mindannyiunkat, amelyhez kiváló képzőművészek járultak hozzá munkájukkal. Több évszázadon átívelő, és a Kárpát-medencében, sőt azon is túl nyúló, több kultúrát felölelő alkotásokat láthatnak az érdeklődők a tárlaton - mondta Zombori István múzeumigazgató.

Ablak a láthatatlan világra

B. Nagy László, a Csongrád megyei kormányhivatal vezetője üdvözölte a kiállítást, és hangsúlyozta, reméli, hogy a kiállítás által is megjelenített több száz éves történet összetartja majd az embereket a határoktól függetlenül. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében Pavel Florenszkij ikonesztétát idézve egy úgy fogalmazott, hogy az ikon az ablak a láthatatlan világra. Az ikonok kulturális értékviláguk mellett komoly szellemi tartalmat jelenítenek meg, hiszen minden ilyen alkotás tanít, a hittel szemlélődőt a láthatatlan világra összpontosítja. Pavle Kaplan szerb ortodox esperes elmondta: a keresztény életszemlélet szerint mikor egy embert szentként dicsőítünk, nem teszünk mást, mint ünnepeljük az ő Istenben megvalósított emberi tökéletességét és dicsőségét. Szentté válni ebben a világban nem jelent mást, mint a halhatatlanságot megvalósítani, és ugyanezt hirdetni már ebben a földi valóságban is. Hozzátette: a szentek az örökkévalóság hírnökei.

Szent a kereszténység határvonalán

Nagy Márta bizantinológus, egyetemi docens, a tárlat kurátora a megnyitón elmondta, a kiállítás alapját több évtizedes kutatómunkája adta, közvetlen apropója pedig, hogy 2010. december 23-án ünnepeltük Szent Naum halálának 1100. évfordulóját. Szent Naumot 868-ban Rómában a pápa megbízásából szentelték pappá. Metód halálát követően a keleti térnyeréstől idegenkedő német papság nyomására Naum és társai menekülni kényszerültek. Rövid belgrádi tartózkodás után a bolgár cár, Borisz udvarában leltek menedékre. Naum nagy szerepet vállalt az óbolgár írásbeliség megteremtésében. A Szent Naum-kultusz a középkorban az általa alapított ohridi monostor környékén virágzott; kultuszát a 18. században a térségből a Magyar Királyság területére betelepülő ortodox hitű nemzeti kisebbségek hozták magukkal. A magyarországi Naum-kultusz a 18. század legelejétől a 19. század elejéig, egy évszázadon át virágzott. „Ohridi Naum alakja azonban a jelenkori utódok számára emblematikus. Többszörösen is példázza a keleti és a nyugati kereszténység kapcsolódását éppen régiónkban, amely a keleti és a nyugati kereszténység határvonalán fekszik. Naum alakja integráló a hazánkban diaszpórában élő ortodox hitű nemzeti kisebbségek számára is” – mondta Nagy Márta. A kiállítás képet ad a régi magyarországi Szent Naum-ábrázolásokról; a látogatók számos 18. századi ikont és metszetet csodálhatnak meg. A kiállítás előkészítői felkértek kortárs egyházművészeket, ikonfestőket is, hogy készítsenek Szent Naum-ábrázolásokat, így különböző technikákkal készült, modern ábrázolások is jelen vannak a különleges hangulatú tárlaton. A március 20-ig megtekinthető kiállításon látható szinte a teljes mozdítható magyarországi történeti Szent Naum-anyag.
Móra Ferenc Múzeum Ohridi Szent Naum Móra-múzeum

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo