Vámpír a könyvben + VIDEÓ

A vérszopók, visszajáró lelkek már az irodalom kezdeteitől jelen vannak a színpadon, versben, verses krónikákban. A Somogyi-könyvtár október 30-i szombati „Vámpírok bálja” című programjában az irodalomban is tetten érhetjük a vérszívókat.

A Somogyi-könyvtár tudományos igényességgel, tárlattal és szakértőkkel közelít a témához. A

Vóna Mária

könyvtáros által szervezett napon „Vérfakasztó történetek” címmel beszélgetést rendeznek

Antoni Rita

szakértővel,

Kassai Zsuzsanna

pszichiáter segítségével pedig a bennünk élő szörnyek nyomába eredhetünk. „Alkonyat”-tól hajnalhasadtáig címmel

Jugovits Ildikó

könyvtáros tart előadást. 14.30-tól a nagysikerű Stephenie Meyer-sorozatból, az Alkonyatból készített film szinkronhangjaival,

Csuha Borbálával

(Bella) és

Szvetlov Balázzsal

(Edward) is találkozhatnak az érdeklődők.

A részletes programról, illetve a naphoz kapcsolódó képregénypályázatról a könyvtár honlapján olvashatnak!

Euripidész

és

Arisztophanész

empuzákat és lámiákat szerepeltetnek,

Ovidius

a strigákat énekli meg.

Phlegon

Csodálatos dolgokról című gyűjteményében maradt fenn

Philinnion

története, a sírból az ifjú szerelméhez visszatérő lány meséje. Ezt a témát dolgozta fel

Goethe

A korinthusi menyasszony című balladájában – sorolja

Somogyi Szilvia

- a naphoz kapcsolódó „Vámpírgenerációk nyomában” című kiállítást egyik készítője - a vámpírokat felvonultató irodalmi példákat.

Az angol „fertőzés”

A XVIII. század Angliájában minden bizarr: a vidéki gótikus udvarház, a kert és a park is. A valóság helyét a fantasztikus vízió veszi át. Az angol kert például az ősi legendák világát teremti újra: sziklás tájat, vadvizeket utánoz. A mágia, az igéző látvány és az egzotizmus divatja keveredik. A női írók a rémtörténeteket kalandos, romantikus hangulatú meseszövéssel szelídítették, köztük is a legnépszerűbb

Ann Radcliffe

volt, aki a Mysteries of Udolpho (Udolpho rejtelmei) című regényével hosszú ideig enyhítette az angol olvasók borzaloméhségét. A XIX. század első évtizedeiben az angol prózában jelenik meg a vámpír, innen kerül át a kontinensre, és „fertőzi” meg a német és francia irodalmat, valóságos vámpír-lázat idézve elő Európában. Az angol vámpír születésénél olyan jeles költők bábáskodtak, mint

Byron, Shelley

, valamint baráti körük:

Mary Shelley

(a Frankenstein szerzője),

Jane Clairmont

és

John Polidori

(A vámpír, 2003), az olasz származású orvos. Polidori doktor a halhatatlan lord Ruthven történetét dolgozta fel, aki hatalmában képes tartani környezetét, és sorra öli meg áldozatait - magyarázza Somogyi Szilvia.

Drakula színre lép

XIX. században a legnagyobb sikert az ír származású

Bram Stoker

Drakula című, 1897-es munkája aratta. A regény nem várt vámpírőrületet indított el Európa- és világszerte. A Drakulát 42 országban 22 nyelvre fordították le, magyarul először 1898-ban jelent meg,

Rákosi Jenő

Budapesti Hírlap Újságvállalata gondozásában. 1933-ban

Bartos Tibor

újra fordította. A Somogyi-könyvtár kiállításban Stoker Drakula gróf válogatott rémtettei című művének 1985-ös kiadását találjuk meg - tudtuk meg a könyvtárostól.

Hoffmann és Maupassant vámpírja

A német író,

E. T. A. Hoffmann

sem marad ki a sorból. Megírja Hyppolit gróf történetét, aki mit sem sejtve a szép Aurélia és anyja igen kétes híréről, házába fogadja őket, sőt a lányt feleségül is veszi. De hamar kiderül, hogy a hölgy éjjelente a temető mellett hullákat „látogat meg”. A gróf felfedi a titkot, de Aurélia, mielőtt meghalna, megharapja Hyppolitot, aki megőrül. Polidori vámpírjához hasonlóan Hoffmann művei óriási sikert aratnak Franciaországban az 1830-as években. Például

Guy de Maupassant

Horla című elbeszélésében alkotja meg „minden rémálom őstípusát”. A hős maga az őrültség határán lévő író – ami egyébként meg is felelt a valóságnak -, láthatatlan lényektől szorongattatva fölgyújtja házát, hogy megszabaduljon tőlük. Az a tény, hogy a horror és a fantasztikum különféle változatai nemcsak tovább éltek a XX. században, hanem óriási olvasó- és nézőközönségre tettek szert, azt bizonyítja, hogy az embereknek szükségük van a Lovecraft által megfogalmazott „kozmikus félelemre” (supernatural horrorra), s ennek valamilyen formában való levezetésére - villantja fel a borzongató történetek hátterét Somogyi Szilvia.