Kultúra

Szombaton bálba hívnak a vámpírok

Szombaton bálba hívnak a vámpírok

2010. október 28., csütörtök
Szombaton bálba hívnak a vámpírok

I. rész

Vámpírok... Sírjukból alkonyatkor visszatérő vérszívó emberforma lények, akiknek (fantázia)alakja az ókortól izgatta az embereket. A Somogyi-könyvtár október 30-án „Vámpírok bálja” című rendezvényével ered a vérszívók nyomába.

Kifogyhatatlan téma, melyet ma leginkább a művészeteken keresztül ismerünk. Képzőművészetben, irodalomban időről időre feltűnik

Drakula

és „faja”. Vámpírokban és vérfarkasokban bővelkedik a filmes univerzum is, a szombati program címét

Roman Polanski

azonos nevű filmjétől, vagy a szintén rendkívül híres musicaltől is kölcsönözheti. Ha a vérszívó lények legutóbbi „felbukkanását”, sikertörténetét keressük, akkor egyáltalán nem kell messzire mennünk, elég, ha csak kimondjuk a varázsszót: Twilight. Alkonyat. Egyedi vámpírtörténet, sőt vámpírrománc az amerikai

Stephenie Meyer

tollából, aki immár négy kötet jegyez - és mint a bestsellereknél megszokott, júniusban már a film harmadik része is debütált a mozikban. Az Alkonyat című film két magyar szinkronhangjával,

Csuha Borbálával

(Bella) és

Szvetlov Balázzsal

(Edward) szombaton a Somogyi-könyvtárban is találkozhatnak a rajongók.

Magyar vámpírok

A bál

A Vóna Mária könyvtáros által szervezett napon „Vérfakasztó történetek” címmel beszélgetést rendeznek Antoni Rita szakértővel, Kassai Zsuzsanna pszichiáter segítségével pedig a bennünk élő szörnyek nyomába eredhetünk. „Alkonyat”-tól hajnalhasadtáig címmel pedig Jugovits Ildikó könyvtáros tart előadást, a további részletes programról, illetve a naphoz kapcsolódó képregénypályázatról a könyvtár honlapján olvashatnak!

A bibliotéka természetesen a tőle megszokott módon tudományos komolysággal is foglalkozik a témával. „Vámpírgenerációk nyomában” kiállítást szervezett a vámpírság történetéből és képzőművészeti irodalmából

Deákné Csótó Edit

és

Somogyi Szilvia

, melynek nyomán magyar vámpírtörténetekre és bukkanhatnak az érdeklődők. A XVIII. század közepén a vámpír magyar eredetéről Európát a neves francia teológus,

Augustin Calmet

győzte meg, kinek könyve több magyar vámpírról számol be – magyarázza Somogyi Szilvia könyvtáros. Például a X. fejezetben – „Magyarországi halottak, akik élők vérét szívják” – egy katonát egy hajdú paraszt házában szállásoltak el, akinek apja visszatért és halálba hívta fiát, aki meg is halt. A katona jelentette az ügyet, elrendelték a kísértet sírjának a felbontását, kinek vére élő emberéhez hasonlított. Ezenkívül leírja a legismertebb vámpírtörténetet,

Arnold Paul

hajdú esetét, akit egy szénával megrakott szekér nyomott agyon, majd temetése után negyven nappal tetemét kiásták, s megtalálták rajta az ősvámpír minden jegyét. A Tiszántúl északi részén élő hajdúk egy része a XV. században letelepedett, törökök elől menekülő délszlávokból állt, akik a XVII. századra teljesen elmagyarosodtak – utal a történet magyar eredetére a könyvtáros. Azonban „egyetlen józan, komoly, elfogulatlan tanút sem tudunk idézni, aki bizonyítaná, hogy látta, megérintette, érezte és higgadtan megvizsgálta volna ezeket a visszajáró lelkeket, s aki visszatértük valóságát és a nekik tulajdonított hatást bizonyította volna” - írja Calmet, akinek könyvét a Somogyi Emlékkönyvtára is őrzi, pontosabban annak 1757-es, német nyelvű 3. kiadása található meg

Somogyi Károly

alapítványi gyűjteményében.

Szegedi boszorkányok és Lidérc-naptár

Szintén a XVIII. századra tehető a magyar boszorkányperek ugrásszerű növekedése is. Az első évtizedekben Szegeden közel félszáz boszorkányüldözési pert indítottak női és férfi boszorkányok ellen. Ezeknek a pereknek jelentős társadalmi feszültségeket levezető funkciója volt. A vádakat jórészt a lakosság gyűlöletét „élvező” osztrák kvártélyos katonák emelték ellenségeikkel szemben. Ehhez kapcsolódóan a tárlat bemutatja

Jósika Miklós

A szegedi boszorkányok című regényét, és

Banner János

hasonló című könyvét is. A kiállításon látható a Lidércz-naptár 1865-ből, „Rémtörténetek, kalandok, bűnesetek, tündérregék, csodás tünemények stb. metszetekkel”.

A kísértet, akiről Mikszáth is írt

Egy másik igen híres közép-európai vámpírtörténet a Kaszparek-legenda, melyről 1890-ben az Ethnographia című folyóiratban

Matirkó Bertalan

ír Egy szepességi népmondáról címmel.

Kaszparek Mihály

lublói polgár eltemettetése után kísértet járt a megholt képében az alvó emberekhez, ütögetve, harapdálva, fojtogatva őket, sőt később világos nappal is megtámadta a járókelőket. A kiásott holttest elégettetése után sem szűntek meg a rémdolgok. Ezt a történetet Mikszáth Kálmán is feldolgozta Kísértet Lublón című művében.

A csejtei rém

De ismerjük például

Báthory Erzsébet

esetét is, akit „csejtei rémként” is szokás emlegetni, és akiről a Vasárnapi Újság 1872. szeptemberi száma tudósít, vagy

Varga Mihály Z.

Az öldöklő angyal Csejthén: Báthory Erzsébet című írásából is meríthetünk az asszony körül forgó rémtörténetek felidézéséhez – tudtuk meg Somogyi Szilviától.

Báthory György

leányáról van szó, aki férje,

Nádasdy Ferenc

halála után visszavonult csejtei várába és a társasági élettől elzárkózó életmódot folytatott. A népi hiedelmek szerint várában a szolgák egymás után tűntek el. Az titokzatos esetek ürügyén

Thurzó György

nádor 1610. december 29-én fegyverrel rontott rá Erzsébetre, és megvádolta több mint 600 ártatlan leány megkínzásával, csonkításával és meggyilkolásával. Thurzó

II. Mátyás

engedélye nélkül folytatta le a pert, melyben Erzsébetet bűnösnek találták, s a csejtei vár egyik szobájába befalazták. Az asszony kegyetlenkedéseiről, vérfürdőiről, orgiáiról terjedő hírek azonban csak koholt vádak a kutatások szerint.

Folytatjuk…
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.