Kultúra

Felavatták Janikovszky Éva szegedi szobrát

Felavatták Janikovszky Éva szegedi szobrát

2010. október 14., csütörtök
Felavatták Janikovszky Éva szegedi szobrát

Felavatták Janikovszky Éva szegedi szobrát csütörtökön délután a nevét viselő kollégium előtt; a bronz portré a Munkácsy Mihály-díjas Zsemlye Ildikó alkotása.

Janikovszky Éva

a magyar gyermekirodalom egyik legnagyobb alakja volt - mondta az avatóünnepségen

Komáromi Gabriella

Apáczai Csere János-díjas író, tanár. A magyar gyermekirodalom történetében "fényes lapokat" találhatunk a huszadik század elején,

Molnár Ferenc, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes

és

Móra Ferenc

révén. Hasonló "fényes lapokat" láthatunk a század második felében is, hiszen volt egy Janikovszky Évánk, egy

Lázár Ervinünk

, egy

Békés Pálunk

, s van egy

Csukás Istvánunk

- fogalmazott az író. Janikovszky Éva személye össze is kapcsolja ezt a két fényes korszakot, hiszen gyerekkorát nagyapja,

Bartos Lipót

szegedi könyvesboltjában töltötte, ahol gyakori vendég volt Móra Ferenc is - tette hozzá Komáromi Gabriella. Mint kifejtette, Janikovszky Éva saját, összetéveszthetetlen műfajt alkotott, melyet gyermekmonológnak is nevezhetünk. Első könyve - a Csip-Csup - 1957-ben jelent meg Kispál Éva néven. 1960-ban Szalmaláng című kötetét már Janikovszky Éva néven publikálta. Több mint három tucat könyvet írt, melyeket összesen harmincöt nyelvre fordítottak le, s Svájcban jelenleg is készül öt művének francia változata. A Kossuth- és József Attila-díjas író Kucses Éva néven 1926. április 23-án született a csongrádi megyeszékhelyen, és 2003 nyarán hunyt el Budapesten. Felsőfokú tanulmányait a szegedi egyetemen folytatta 1944-48 között filozófia, néprajz, magyar és német szakon, majd 1948 és 1950 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen hallgatott filozófiát, pszichológiát és politikai gazdaságtant. Janikovszky Éva 1950-53 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium főelőadója volt, 1953-tól 1987-ig az Ifjúsági (mai nevén Móra) Könyvkiadónál lektorként dolgozott. 1964-től 1987-ig a kiadó főszerkesztője, közben 1981-1982 között a Minerva Kiadó szerkesztője volt. 1987-ben nyugdíjba vonult, de ezután is a Móra kiadó munkatársa, később igazgatósági tagja volt. Írói munkásságáért megkapta a József Attila-díjat (1977), az Ifjúsági díjat (1979), a Gyermekekért-díjat (1986), a Greve-díjat (1990), a Budapestért-díjat (1993), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének gyermekirodalmi díját (1994). Az 1988-ban a Mosolyrend Lovagjává választott írót a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjével, Móra- és Szent Imre-díjjal is kitüntették. A Kossuth-díjat 2003-ban, néhány hónappal halála előtt - betegsége miatt - otthonában vette át.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.