Tovább keresik a középkori szegedi vár úgynevezett „sarokpontjait”. A korabeli ábrázolások alapján készített térkép segítségével a Stefánián már megtalálták az erődítmény északi pontját. Ezúttal a déli oldalt kutatják – tudtuk meg Fogas Ottótól, az ásatást vezető régésztől. A ma általánosan elfogadott nézet szerint a vár legkorábbi magvának felépítésére a 13. század második felében (1261–1280 között) került sor. A tatárjárás alatt elpusztult csongrádi vár, azaz a megye központjának feladatait vette át. Elsődleges szerepe a sószállító hajók szegedi kikötője, a tiszai átkelőhely, valamint az itt összefutó fontos vízi és szárazföldi utak biztosítása volt. A középkori szegedi vár a magyar várak azon típusába tartozott, melyeket szilárd építőanyagból (tégla, kő) épített, és falakkal erődített ún. „kővár”-ként tart számon a kutatás. Feltehetően a 15. század végére, fokozatosan épült ki a török alóli felszabadulás után készült ábrázolásokról ismert külső képe is. A korabeli beszámolók szerint az erődítmény kerülete négy kilométer volt. A vízibástya és az északnyugati saroktorony helyét ismerik a régészek. Ez utóbbit 2007-ben tárták fel. A mostani vármaradvány és a Mária Terézia-kapu is biztos pont. A vízibástyától a Posta palotáig húzódhat a fal, itt elfordulva a Bíróság épületéig folytatódik, ahol a saroktornyot a korábbi Juhász Gyula Művelődési Központ alagsorában megtalálták, innen pedig a Dankó Pista-szobor felé folytatódik. A Stefánián lezajlott és a mostani kutatás segítségével a mai városkép alá szinte pontosan be lehet majd rajzolni az egykori középkori vár falait. Kérdéses még, hogy a falak a Kass Galéria alatt vagy esetleg a Széchenyi tér felé húzódnak. A Móra Ferenc Múzeumban és a levéltárban fellelt térképek nem mutatják meg egyértelműen a vár elhelyezkedését, mivel azokat az elmúlt évszázadok alatt többen készítették. Kratochwill Mátyás a térképrészleteket óriási munkával eggyé rajzolta, és megpróbálta pontosítani is azokat. Az így létrejött térkép alig tartalmaz egy-másfél méteres csúszásokat, ami nagy segítséget jelent a kutatóknak. „A kutatás elsődleges célja az, hogy pontosítani tudjuk, mely középületek alatt húzódik a vár fala” – mondta el portálunknak Fogas Ottó. „Ez segítséget nyújthat majd a jövőben az esetleges épület-felújítási munkáknál. Előreláthatóan mintegy hatméteres mélységben találjuk majd meg a falat.” A város támogatásával létrejött kutatási projekt mintegy előkészítése az egész Stefániát és a partfalalt érintő rekonstrukciós munkáknak és a későbbi feltárásoknak. Az így megtalált falmaradványokat beazonosítják, a mai térképre pontosan felvezetik.