Március 19-20-án a Belvárosi mozi adott helyet az ötödik Blues és Jazz Fesztiválnak. A bluest idén a szegedi Rambling Blues Trió képviselte. A fesztiválnyitó zenekar koncertje után a bluest és a rockot a jazz szőnyegére fektették a muzsikusok. Ekkor vált világossá igazán a pénteki nap szlogenje, a „Remember the Rock Legends”. A három formáció egyenként is egy-egy jelentős blueslegenda előtt tisztelgett, a jól ismert dallamok sajátos feldolgozásával. Különösen igaz volt ez az este második zenekarára. A Band of Gypsys Reincarnation teljesen új köntösbe öltöztette Jimi Hendrix klasszikus dalait. Hallhattunk már korábban megannyi dzsessz hangvételű rock klasszikust, de a téma valóban kimeríthetetlen. Az 1950-60-as évek amerikai sztárja, Pat Boone például swinges változatban adta elő a „Wind Cries Mary”-t 1997-es lemezén. A Band of Gypsys Reincarnation pedig már nevében is utal Jimi Hendrix mitikus triójára. Billy Cox a basszusgitárnál és Buddy Miles a doboknál rocktörténelmet írt Jimi Hendrixszel együtt. Az öttagú, magyar változatban azonban már hangszerelésben is felfedezhettünk pár különlegességet. A trombita és a cimbalom ad egyedi ízesítést a Hendrix-témákhoz. Ez nemcsak két további hangszer szerepét kapta itt, hanem egyértelműen magyaros ízt vitt a klasszikusokba. A péntek este fénypontja Tim Ries színpadra lépése volt. A szaxofon királya nem csupán egy tag a Rolling Stones fúvósszekciójából. Az Oláh Kálmán Trió kíséretében szintúgy dzsesszköpönyeget adott a Rolling Stones-daloknak. Szombat este a szegedi Raczoforte nyitott. A fesztivál egyik tetőpontja volt a Rácz-testvérek koncertje. Repertoárjukban a dzsessz vidám, fordulatos oldalát mutatták be. Az ötös tagjai külön-külön is mesterien bánnak a zongora, dob, trombita és basszusgitár lehetőségeivel, de talán ők voltak a fesztivál legnagyobb meglepetése. Előadásuk zeneileg nagyon magas színvonalon mozog, míg a hazai média nem igazán figyelt fel még a zenekarra. Párniczky András gitáros spirituális mélységekbe invitált a Nigun nevű formációjával. Kelet-európai klezmer hagyományvilágán keresztül érkezünk a dzsessz világába. A 2001-ben alakult trió eddig három lemezt és számos fesztiválfellépést ért meg. A fesztivál záróakkordja a Tzumó-trió volt. A frontember, Oláh Tzumó Árpád zongorista nemzetközi hírnévvel és hazai elismerésekkel egyaránt büszkélkedhet. Kevesen mondhatják el magukról, hogy a bostoni Berklee College és az amerikai Monk Institute of Jazz diákjai lehettek. Mindent összevetve, a hazai dzsesszélet virágzik. És a szabadtéri szezon még csak most kezdődik el. S remélhetőleg a közeljövőben hasonló, kitüntetett figyelmet kap a blues műfaja is, ahogyan kitüntetett helyen szerepel a fesztivál nevében is.
