Erősen tűző nap, kitartóan dolgozó emberek: a látványnak ezek az első képei, ha valaki kilátogat a csongrádi elkerülőút nyomvonalán végzett feltárások helyszínére. Bár a munkát nem kezelik kiemelt projektként, a szakemberek ugyanolyan tempót diktálnak, mint a sajtóban is sokszor emlegetett M43-as út ásatásánál. Kalauznak az ásatás vezető régészét, a szentesi Koszta József Múzeum igazgatónőjét, Béres Máriát kértük meg. Itt állunk a csongrádi elkerülő út Szentes felőli szakaszán – egész pontosan a 451. számú, Csongrádot elkerülő út nyomvonalán: egy nagy körforgalom készül itt. A 87. számú lelőhelyet régóta ismerik a szakemberek, az 50-es-60-as években Tari László talált itt először leleteket. A Tiszához közelebb eső, kicsit magasabb parton egy településrészletet tártak itt fel: árkokkal körülvett területen járunk az agyagos talajon, melynek közepén egy középponti oszlopra támaszkodó földbe mélyített lakóház található. „A szarmaták” – mondja Béres Mária (alsó képünkön) – „az ő nyomaikat őrzik a sütőkemencék és a gabonás vermek szerte a területen, a 3. század környékén élhettek itt.” Valószínűleg nem is nagyon költöztek máshová, hiszen a tiszai átkelőhelyeket gondosan őrizték, nem is beszélve a folyó mentén vezető kereskedőútvonalakról – mindezt megerősítendő római importtárgyak, üvegek, edények, egykor illóanyagokat tartalmazó üvegcsék kerültek elő a földből, valamint az ókori Róma porcelánja, az úgynevezett terra sigillata maradványai. A régészet napos árnyoldala
Közben arról kérdezem Béres Máriát, mit lehetne tenni a tűző nap ellen. Valójában nem sokat: Nyugaton több pénzt és odafigyelést kap a kultúra és a munkavédelem is. El lehetne persze talán itt is érni, hogy a legmelegebb napszakokban ne dolgozzanak, de a munka igen sietős. Persze az erős hőségben extra pihenőket kapnak a munkások, és természetesen a védőital sem hiányozhat – mondja a régész. A sárga-fehér agyagtalajon azonban a hőmérő higanyszála hamar ostromolni kezdi az ötven (!) fokot, a kutak gödreit feltáró régésznek pedig a talajvíz szintjéhez közeledve a magas páratartalommal is meg kell küzdenie. Kicsit távolabb tekintve a lelőhely jellege megváltozik: a falu lakói iparral is foglalkozhattak, a közelben fazekasműhelyre utaló maradványokat leltek a régészek, és bizonyos maradványokból, melléktermékekből arra következtetnek, hogy vasolvasztással, illetve –feldolgozással is kísérleteztek. Sajnos maguk a műhelyek nem esnek a nyomvonalba – mondja sajnálkozva a szakember, a kutakban található maradványok azonban értékes információkat szolgáltatnak az értő szemeknek. Ugyanezen a területen az 5. században is éltek szarmaták, ők pedig elsősorban állattenyésztéssel foglalkozhattak, ivókútjaik nyomaira rábukkantak a régészek. Körbenézve nemcsak ásó, hanem jegyzetelő szakembert is találni. „Szabó Krisztina tavaly óta dolgozik a csapattal. A Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének hallgatói nagyon komolyan hozzájárulnak a munka eredményességéhez: az ásatásakon megfordult 8-10 hallgató igen jó szakmai teljesítményt nyújtott” – nyilatkozik elismerően Béres Mária. A korábbiakban a nyomvonalon korabronzkori település maradványát találták meg, későközépkori település építményeit, szarmata kutakat, temetőrészleteket rejtett a föld. A cél, hogy a lehető leggyorsabban restaurálják és feldolgozzák az anyagokat, és jövőre, vagy 2011-ben a nagyközönség számára is meg szeretnék mutatni, de nem csak kiállítás formájában, hanem a kistérség tanulóifjúsága számára rendhagyó történelemórákat szerveznének, mint erre korábban már volt példa. Nagyon élvezték a tanulók: a múzeumpedagógiai órák közelebb hozzák az „igazi”, kézzelfogható történelmet a diákokhoz – mondja a régész. Továbbhaladva 1-1,5 kilométerenként találhatók lelőhelyek, összesen 7 darab. 2008 júliusának legvégén kezdődtek a munkák, 4 régészeti lelőhelyen, közel 36 ezer négyzetméteren végeztek már az eredetileg tervezett 9 ezer négyzetméter helyett, de az arra engedélyezett idő alatt. 2009-re csak egy kisebb lelőhely csúszott át, itt állunk most, továbbá az apró nyomvonal-módosítások helyén a kiegészítő feltárások és két lelőhely az elkerülő út középső szakaszán, ahol a NIF Zrt és a tulajdonosok perbe keveredtek a nyomvonal területének kisajátítása okán. Nemrég volt ítélet a kérdésben, de a területeket még nem sikerült a NIF Zrt-nek feltárásra átadnia. A feladat elvégzésére a Móra Ferenc Múzeum a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal kötött szerződést. A régészek egyébként nemrég fejezték be a felgyői kerékpárút nyomvonalának feltárását, ahol szintén gazdag anyagra, elsősorban szarmata, római kori leleteket találtak, de avar és Árpád-kori település nyomai is napvilágra jöttek, valamint népvándorlás korabeli sírokat tártak fel. De nincs megállás: a megyében zajló útépítésekhez homokbányákat kell nyitni, így a Csongrád IV-es homokbánya is feltárásra vár. Szentes-Lapistón hamarosan kezdődik az Árpád-kori templom és temető feltárása, Csongrádon közben folyik a város rehabilitációja, ennek keretében felújítják a Szent Rókus templomot, amit eddig még soha nem láttak régészszemek. A közelből előkerült leletanyag alapján feltételezik, hogy a későközépkori városrész egy-egy épülete mutathatja majd meg nyomait. 
