Bemutatták a Papírkutyákat a Belvárosi moziban

A dolgok a legritkább esetben alakulnak úgy, ahogyan elterveztük - hangzik el többször a február 11-én Szegeden bemutatott Papírkutyák című új magyar filmben a summás tanulság. A díszbemutatón részt vett a rendező, Gyöngyössy Bence, valamint a szereplők közül Gesztesi Károly és Pikali Gerda. Bár a film vígjátékot ígér, a „lúzer" rablóbanda történetén keresztül egy érdekes üzenetet is hordoz...

A pesti közönség még nem látta - Székesfehérvár után a szegedi Belvárosi mozi Zsigmond Vilmos termében vetítették a Papírkutyákat. A szintén

Gyöngyössy Bence

rendezte Egy szoknya, egy nadrág, és az Egy bolond század csinál remakekből ismerős két kárpátaljáról származó kisstílű megélhetési bűnöző, Kuplung (

Mucsi Zoltán

) és Csumpi (

Scherer Péter

) folytatódik, sőt, eléri tetőpontját, hiszen az előző két film mellékszerepei után a Papírkutyákban főszerepet kapnak. A két jómadár egy „nagy balhé" történetét meséli el - immár a cellájukban: megsemmisítésre ítélt bankjegyeket akartak elrabolni lúzer kapcsolataik mozgósításával: jött a labilis jellemű Zárzorró (

Szarvas József

), a haverok, mint Pista (

Hajdú István

), az ötletgazda biztonsági őr, Jozsó (

Kálloy Molnár Péter

), Kuplung és Csumpi egykori szerelme, aki újfent felkavarja a kedélyeket, Amanda (

Pikali Gerda

), valamint Trolibusz (

Gesztesi Károly

), Kuplung bátyja. Gesztesi Károly

(középső képünkön)

maga is szerda este látta először egyben a filmet, szerepéről szólva a SZEGEDmának elmondta: a film szereplői akarnak valamit csinálni, és ez rosszul sül el. „Az én figurám pont ilyen, mert amikor kirúgják trolibuszvezetői állásából, akkor villanyszerelő lesz, és rájön arra, hogy nem üti meg az áram - egyszer viszont kicsit nagyobb konektorba nyúl bele, lezuhan a létráról, és lebénul - ebből kifolyólag tolókocsiban játszom az egész szerepet. A magyar vándorban negyven napig lovagoltam, most negyven napig ültem a napernyős, rádióval-GPS-szel felszerelt tolószékben" - mesélt a színész a Trolibusz-alakításról. Gesztesi azt is hozzátette: rengeteg munkával járt végig ülve érdekessé tenni ezt a figurát. Az első verzióban rengeteg szövege volt, de a rendezővel úgy döntöttek, hogy Trolibuszt szűkszavú emberként állítják be.

Nagy lelkesedés és iszonyú szerencsétlenkedés - ez adja meg a film alaphangulatát: Amanda kislánya egy rajzórán lerajzolja a rablás teljes tervrajzát a tanárnőnek, aki a hallgatásért cserébe követeli a részét; a balhé napján a kocsizárba beletörik a kulcs, szívrohamot kap a másik biztonsági őr, Zárzorró többször összeomlik, és mindezt megfejelendő Trolibusz a kihozott két zsákot Amanda kislányával, Lilivel (

Varga Boglárka

) teteti be a csomagtartó, aki összekeveri a kocsikat... A film nagyobb részét a - mellesleg nem közvetlenül a rabláson elkapott - börtönben ülő Csumpi és Kuplung elbeszélésében, rövid, olykor naiv kommentjeivel ismerjük meg. A lúzer bandán keresztül valamiféle kelet-európai, helyenként már-már kusturicás vonalat vélhetnek a nézők felfedezni, a szerencsétlenkedések közepette pedig fel-felbukkan egy ismerős tábla: „Itt épül Európa." Gesztesi Károly szerint is van egy primer és egy szekunder vonala a filmnek: a primer vonal egy vígjáték, a másik síkon viszont kihallható egy üzenet: „Igenis tudni kell, hogy ilyen szerencsétlenek vagyunk, de ennek ellenére nyugodtan neki kell vágni, menni kell, és adja Isten, hogy valakinek összejöjjön. De ne legyen az mindig, hogy a magyar egy lúzer - szerintem ezt akarja üzenni a film" - véli a színész. A film közönségtalálkozóján Gesztesi arról is mesélt, a rendező nagyon befogadó volt a színészek ötleteire. A hajlékony Amandát alakító Pikali Gerda pedig többek között elárulta azt a műhelytitkot, hogy abban a jelenetben, mikor a nyakába veszi a lábát, először műlábat használtak, de később kiderült: ő maga is képes erre a „mutatványra".

Gyöngyössy Bence

(alsó képünkön)

elmondta: régi ötletük volt a két figura, Csumpi és Kuplung főszereplésével egy filmet rendezni. A rendező hozzátette: speciális, kicsit szürreális kelet-európai humort alkalmaz a Papírkutyák, és sokkal kevésbé a helyzetkomikumra épült - mint például az Egy szoknya, egy nadrág -, inkább a dialógusokat használja ki. Gyorsan változnak benne a hangulatok, és összetettsége ellenére szórakoztató film, amelyen sokat lehet nevetni. A rendezővel készült hosszabb interjút hétvégén olvashatnak A hét embere rovatunkban.