A fővezérségtől a kormányzóságig II.

Horthy Miklós - 1920 márciusa és 1944 októbere között a Magyar Királyság államfője - politikai pályája kezdetének Szeged volt a színhelye. A kormányzó azonban később is gyakran visszatért a városba, ahol utcát is elneveztek róla. A mai Dózsa utca ugyanis 1926 és 1945 között az ő nevét viselte - akárcsak városunk egyeteme.

1920. február 28-án a kisgazdapárt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja szegedi csoportja támogatásáról biztosította Horthyt, és a kormányzói méltóságra a legalkalmasabbnak találta. A két párt szervezte nagygyűlés határoztában az alábbiak olvashatók: „...Mindenféle szempontból az alkotmányos királyság mint államforma az egyedül elfogadható. Ideiglenes államfővé Horthy Miklós választassék, amíg a nemzet királyt választana a szabad királyválasztás jogán." Szegeden 1920. március 18-án a kormányzóválasztást ünnepelték. Katonai díszszemlével és Zadravecz páter által bemutatott hálaadó Te deummal a Széchenyi téren. A kormánypártok és a jobboldali szervezetek mellett a helyi szociáldemokraták is csatlakoztak az ünneplőkhöz és - az MSZDP országos politikáját követve - fölajánlották a munkásság „termékenyítő erejét az országépítő munkához".

Horthy utca

1921. június 21-én

Balogh Lajos

nyugalmazott százados, városatya javasolta, hogy a Mars teret nevezzék el Horthy Miklósról. Ennek akkor még nem lett foganatja, azonban 1925 júniusában egy Horthyt támogató tüntetésen az egyetem egyik professzora indítványozta, hogy a Mars tér vagy a Vásárhelyi (mai József Attila) sugárút viselje a kormányzó nevét. Végül Szeged törvényhatósági bizottságának közgyűlése 1925. június 12-én -

Tóth Imre

ügyvéd, kormányfőtanácsos, a Szegedi Katolikus Kör elnöke előterjesztésére - úgy döntött, hogy a Bástya utca és a Petőfi utca (a mai Stefánia és Dózsa utca) egy szakaszát hívják Horthy Miklós utcának. Ehhez a kormányzó 1925 augusztusában hozzájárulását adta.

A Horthy Miklós nevét viselő egyetem

Nemcsak utcát neveztek el Horthy Miklósról, de egy rövid ideig - miután a Ferenc József Tudományegyetem visszatelepült Kolozsvárra - egyetemünk is az államfő nevét viselte. Az 1940. évi XXVIII. - a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem újjászervezéséről és a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem felállításáról - szóló törvénycikk így fogalmazott: „A magyar országgyűlés abból az ünnepélyes alkalomból, hogy a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészekkel együtt Kolozsvár szabad királyi város is hazatért, megemlékezvén a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemnek a magyar művelődés szolgálatában szerzett érdemeiről és arról a szeretetről, amellyel Szeged szabad királyi város közönsége a székhelyétől megfosztott ezt a tudományegyetemet falai közé fogadta és ott húsz éven keresztül sok áldozattal további működését biztosította, egyszersmind kifejezni óhajtván ebből az alkalomból is a magyar nemzetnek vitéz nagybányai Horthy Miklós Úr, Magyarország Kormányzója iránt érzett hűségét, hódolatát és háláját, a következőképpen rendelkezik: <...> 2. § (1) Szegeden vitéz nagybányai Horthy Miklós Úrnak, Magyarország Kormányzójának nevét viselő tudományegyetemet kell felállítani. (2) A Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem 1. jog- és államtudományi, 2. orvostudományi, 3. bölcsészet-, nyelv- és történettudományi és 4. mathematikai és természettudományi karra tagozódik. (3) A Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetemen gondoskodni kell a középiskolai tanárképzés és a gyógyszerképzés megszervezéséről is."

Horthy többször járt Szegeden kormányzósága idején. Itt csak a legjelentősebb látogatásokat sorolom föl. 1926-ban jelen volt a - Rerrich Béla tervei alapján készülő és tizenkét objektumnak otthont adó - Dóm téri épületegyüttes alapkőletételi ünnepségén. 1930 októberében az egyetemi avató ünnepségeken és a dóm fölszentelésén vett részt. Az 1931-ben meginduló Szegedi Szabadtéri Játékok negyedik évadját látogatta meg először 1936-ban. 1939-ban, az ellenforradalom huszadik évfordulóján megnézte a szabadtéri játékokon bemutatott és „a magyar feltámadás nagy misztériumának" nevezett Voinovich Géza-darabot, a Magyar Passiót. Az 1936-ban elkészült Pogány Móric által tervezett Hősök kapuján Horthy Miklós - Aba-Novák Vilmos készítette - lovas ábrázolása látható.