A nemzeti összetartozás jegyében koszorúzták meg II. Rákóczi Ferenc szobrát

A Rákóczi Szövetség Szegedi Szervezete karöltve a Pro Patria Hungariae-vel megemlékezést és koszorúzást szervezett II. Rákóczi Ferenc születésének 347. évfordulója alkalmából. Az idei évben a jelenlegi nemzetközi helyzetre való tekintettel nagyon fontosnak tartották a nemzeti összetartozás erősítését és annak deklarálását, hogy a magyar nemzet a Kárpát-medencében mindig egységes volt és az is marad. Ennek tükrében az eseményen felszólalt többek között a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnök, valamint Székelyhíd város polgármestere.

A magyar nemzet története szabadságharcok története. II. Rákóczi Ferenc egész élete ugyanerről szól"

kezdte első felszólalóként beszédét Haág Zalán.

A szegedi KDNP-elnök kiemelte, a fejdelem életében és halála után is szimbóluma a feltétel nélküli hazaszeretetnek és a magyarság összetartozásának, hiszen II. Rákóczi Ferenc Felvidéken született, Kárpátalján indította el szabadságharcát, Erdély fejedelmévé, majd egész Magyarország vezérlő fejedelmévé választották. S nem hiányozhat a felsorolásból Délvidék sem, hiszen éppen itt Szegeden bocsátotta ki 1704 augusztusában a vallásszabadságról szóló pátensét, ami ugyancsak fontos aktusa volt a nemzet egységbe forrasztására - fejtette ki a képviselő.

Megemlékezett arról is, hogy az események után 300 évvel is erőt merítenek a kisebbségi sorsra jutott magyarok a fejedelem példájából, makulátlan életéből és küzdelméből.

"Adózzunk mi is tisztelettel a magyar nemzet történelmének egyik legnagyobb hőse iránt. Legyünk mi is mindvégig hűek az Ő és társai helytállásához. Küzdjünk mindannyian, ki-ki a maga helyén, Istennel a hazáért és a szabadságért" - zárta gondolatait Haág Zalán.

A nagyságos fejedelem keménységéhez megy ez az idő is"

vette át a szót szakadó esőben Dr. Polner Eörs Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűlés alelnöke.

Dr. Polner Eörs hosszasan sorolta a fejdelem számos elért eredményét, aki bár a szabadságharcot nem tudta győzelemre vinni, de hatalmas hozzájárulást adott a magyar államiság fejlődésének és alapvető hatással volt a magyar nemzettudat fejlődésére.

Azt gondolom, a mostani időkben nincs is ennél jobb példakép"

mondta Székelyhíd polgármestere, Béres Csaba.

A polgármester úgy véli, a rohanó világunkban keressük a szabadságot, keressük a békét, keressük az összetartozást "és hogyha valaki Ő valóban olyan személyiségű volt, aki össze tudta fogni a magyarságot, és nyilván békére vágyott azért, hogy a magyar nemzetüket tudja hosszú távon fenntartani. A magyar kultúrkörnek minden egyes kritikus pillanatában volt és van is egy olyan államférfia, aki megtudja és megtudta a történelem viharok során védeni az országot" - zárta gondolatait.

Érdekes, hogy ez volt az első Rákóczi-szobor, a legutóbbi pedig 2019 decemberében Beregszászon avattuk föl"

kezdte sorait utolsó felszólalóként Dr. Brenzovics László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke

Dr. Brenzovics László kiemelte, annak ellénre, hogy a történelem és a szomszédos államok szétszakították az országot, mégis őrizzük továbbra is a magyar nemzet egységét. A szövetség elnöke hálás az összmagyarságtól kapott szolidaritásért, különösen ezekben az időkben, amikor a kárpátaljai magyarság történelmének legnehezebb periódusát éli. Hangsúlyozta, hogy a háború és szegénység mellett még a jogaik eltiprását is elszenvedik.