A Závecz Research a legfrissebb kutatásában arra volt kíváncsi a magyaroktól, hányan mennének ki a frontra és hányan menekülnének el itthonról, ha az orosz-ukrán háború Magyarországra is kiterjedne. Az eredmények meglepőek.
A felmérést Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő rendelte meg a közvélemény-kutató intézettől. A Závecz május közepén, egy 1000 fős reprezentatív mintán végezte el azt.
A kutatás egyik kérdése az volt, hányan gondolják az inváziót orosz aggressziónak. Eszeritn a megkérdezettek közel kétharmada (65 százalék) szerint van szó orosz aggresszióról. a lakosság 13 százaléka tekinti a nagyhatalom védekezésének, és viszonylag jelentős azok aránya is (22 százalék), akik bizonytalanok ennek a kérdésnek a megítélésében. A férfiak és a diplomások nagyobb százalékban gondolják úgy, hogy Ukrajnák megtámadták.
A háborúban a megkérdezettek 60 százaléka szerint terheli Oroszországot nagyobb felelősség, 16 százalék szerint pedig Ukrajnát, 25 százalék pedig nem tud válaszolni erre a kérdésre.
Ez a kérdés a felmérés szerint a megkérdezettek 58 százalékának eszébe jutott már vagy foglalkoztatta őt valamilyen formában. Az emberek 10 százalékának van is határozott terve ilyen esetre, míg 48 százalékuknak nincsen, ők konkrét elképzelésekkel nem rendelkeznek. Határozott terve főként a fiataloknak, a diplomásoknak van.
A lakosság nagyjából 14 százaléka gondolkodik azon, hogy elmenekülne az országból, ha kitörnének a harcok. Ebből 3 százalékuk menekülne el biztosan, 11 százalékuk pedig valószínűleg elmenekülne.
Ez konkrét számokkal leírva azt jelenti, hogy a biztosan távozást tervezők nagyjából 250 ezren vannak, az elmenetelüket valószínűsítők 900 ezren. A háború esetére határozott tervvel rendelkezők körében 15 százalék azok aránya, akik biztosan elhagynák az országot, és 17 százalék azoké, akik valószínűleg elmennének.
Sokkal magasabb az ország elhagyása mellett döntő férfiak aránya abban a csoportban, akik nem voltak sorkatonák, mint a katonai tapasztalattal rendelkezők körében (20, valamint 9 százalék). A pártpreferenciákat tekintve a kormánypártok és a Mi Hazánk hívei inkább maradnának az országban egy katonai támadás esetén. Legnagyobb arányban pedig az ellenzéki szavazók menekülnének el inkább.
A kutatás kitért arra is, hányan mennének ki a frontra katonai támadás esetén, illetve, hogy a magyarok hány százaléka állítaná vissza a sorkatonaságot.
A kötelező sorkatonaságot a lakosság 40 százaléka állítaná vissza. A felmérés készítői megjegyzik: 2003–2004-ben, a sorkatonaság eltörlésének időszakában és az azt megelőző hónapokban, 22-23 százalék volt ugyanez az arány.
A sorkatonaság visszaállításának leginkább a 60 éven felüliek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, valamint a községekben élők a legnagyobb hívei. Pártpreferenciákat tekintve a kormánypártiak támogatják a kötelező besorozást az átlagnál nagyobb arányban. A megkérdezetteknek ugyanakkor csak az 5 százaléka kötelezné a nőket arra, hogy bevonuljanak.
A NATO-ba vetett bizalom tekintetében is a megkérdezte a résztvevőket a Závecz: eszerint a megkérdezettek 27 százaléka biztos abban, hogy a katonai szövetség képes lenne megvédeni Magyarországot egy esetleges támadás esetén, további 42 százalék pedig ugyanezt valószínűsíti, de nem biztos benne.
És hogy mennyire tartják a magyarok összetartónak, hazaszeretőnek magukat? Ebben sincs egységes vélemény, a résztvevők egy 1-től 5-ig terjedő skálán kellett, hogy értékeljék ezt a kérdést válaszként.
A válaszadók harmada szerint összetartóbbak vagyunk, 16 százalék szerint ugyanolyanok és 44 százalék szerint kevésbé összetartók. 61 százalék adott ötös skálán 4-es vagy 5-ös értéket abban a kérdésben, hogy mennyire jellemző a hazaszeretet honfitársaikra. 29 százalék szerint közepes mértékben jellemző, 9 százalék szerint pedig inkább nem jellemző.
(via Index)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.