Közélet

TÉRkép: ilyen volt, ilyen ma a Széchenyi tér

TÉRkép: ilyen volt, ilyen ma a Széchenyi tér

2020. október 6., kedd
TÉRkép: ilyen volt, ilyen ma a Széchenyi tér

A Szegediek kedvenc tere a régi vár melletti nagy piacból alakult ki a XVIII. században. Az 1850-es évek derekán Gamperl Alajos polgármestersége alatt készült el az első, a nagy piactéren átvezető kocsiút, valamint az út két oldalán a téglából épült járda. 1860. május 15. óta - Széchenyi István emlékének adózva - hívják a teret Széchenyi térnek.

A háromrészes képeslap a Széchenyi tér keleti oldalát mutatja. A lap korabeli küldője olasz címzettjének bejelölte a téren álló épületek közül a neoreneszánsz bírósági palotát, a Tisza Szállót és az ugyancsak neoreneszánsz postapalotát.

1874-től a tér mérete kisebb lett, mivel ekkora elkészültek a Széchenyi teret és a Klauzál teret szétválasztó épületek. 1879. március 12-én hajnali kettő órakor a víz betört és felbecsülhetetlen károkat okozott a városban. A házak jelentős része elpusztult, Szeged romokban hevert.

Széchenyi tér a nagy árvíz idején. A térről csak augusztus végére sikerült kiszivattyúzni a vizet. Fotó: Somogyi Könyvtár Gyűjteménye

A város újjáépítését Tisza Lajos királyi biztos vezette. A romok helyén elképesztő gyorsasággal új város épült. A több mint 50 ezer négyzetméteres Széchenyi tér is ekkor kapta mai formáját.

Kis múltbéli kitekintés után következzen a jelen. A tér hangulatába pillantottunk bele a fényképezőgép objektívén keresztül:

1810-ben Vedres István tervei alapján készült a Grünn Orbán ház. Földszintjén működött az első szegedi nyomda, amelyet Grünn Orbán Fülöp alapított. Az épület alapozásakor egy vas domborműre bukkantak. A római vitézt – egyesek szerint római császárt – ábrázoló XVIII. századi öntöttvas kályhalapot az első emeleti erkélybe építették be.

1883-ban Ferenc József osztrák császár és magyar király Szegedre utazott megtekinteni az árvíz után újjáépített várost. Az uralkodót az új városházán fogadták, szállása viszont a szomszédos Bérpalotában volt. Egy távolabbi szállásról a király pompával, fogaton érkezett volna, de a szomszédos épületből mégse sétálhatott át csak úgy, ezért a két épület között a velencei híd mintájára egy kecses kis hidacska épült. A szegedi Sóhajok hídja tehát egyetlen ember és egyetlen nap kedvéért épült.

A neobarokk Városházát 1883-ban I. Ferenc József avatta fel, a lépcsőház középső ablakát a király híres mondása díszíti: „Szeged szebb lesz, mint volt”.

A főhomlokzatán az újjászületést jelképező főnixmadár 1882 októberében került a végleges helyére.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.