Meddig lesz még óraállítás?

Az Európai Unió döntése értelmében ugyanis 2021-től a tagállamok határozzák meg, hogy a téli és a nyári időszámítás váltogatása helyett melyiket alkalmazzák véglegesen, vagyis melyik időzónába kerülnek.

Egyelőre – mint arról a Magyar Alvásszövetség tájékoztatott – a tagállamok halogatják a döntést. Ha Magyarország a nyári időszámításban maradna (vagyis időzónát váltanánk), akkor jövő tavasszal, március 28-án jöhet az utolsó tekergetés, ellenkező esetben az e hétvégi lehet az utolsó ilyen alkalom.

A tét hazánk esetében az, hogy vagy a délutáni, illetve az esti időszakban juthat a lakosság egy óra nappali világossághoz, amikor mindenki ébren van, vagy reggel, hajnalban, amikor csak a lakosság egy része van fenn.

A nyári időszámítás alkalmazásának alapja Magyarországon is az, hogy a nappali világosság idejéhez igazítjuk az emberek szokásos ébrenlétét, ami megközelítőleg 7 és 22 óra között tart. A módszerrel kevesebb mesterséges fényt kell felhasználni, az átállás áramfogyasztásra gyakorolt hatását (és a mindenkori adatokat) a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik.

Kimutatták, hogy a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállítást követően csökken a kora esti időszakok terhelése, hiszen egy órával később kapcsoljuk fel a villanyt. Ugyanakkor a megtakarítás mértéke az energiahatékony fényforrások térnyerése miatt csökken, ez sem indokolja már az óraátállítást.