Orbán szerint Európa ma Közép-Európában épül

A magyar kormányfő kiemelte: „Azért jöttünk, hogy átadjuk a fantasztikus hidat” – mondta az impozáns építmény kapcsán. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a Duna nem elválasztja, hanem összeköti a két nemzetet. A hídépítés egyben a jövő építése is, és a járványtól függetlenül az országoknak működniük kell.

Emlékeztetett: ez már a második hír, amit átadhat Esztergomban. A magyar–szlovák kapcsolatokról szólva hangsúlyozta, hogy a két ország csak szövetségben lehet igazán sikeres, tágabb kitekintésben pedig a V4-ek együttműködését említette olyan platformként, amely jelentősen hozzájárulhat a térség felemelkedéséhez. A kormányfő rávilágított arra is, hogy az új híd az Európai Unió egyik legfontosabb beruházása.

Elmondta: mi magyarok leszoktunk az elégedettségről, az új feladatok, kihívások éltetnek minket. Ebből két nagyobb is akad: 87 kilométernyi út hiányzik a magyarországi szakaszon, hogy a beruházás teljessé váljon. Emellett a másik fontos feladat a V4-államok fővárosait összekötő vasúthálózat megépítése. Ezek a projektek amiatt is kiemelten fontosak, mert a magyar–szlovák kapcsolatok szárnyalnak, Szlovákia a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerünk.

– Európa jövője Közép-Európában épül – zárta beszédét Orbán Viktor.

Igor Matovics szlovák kormányfő szerint a jelenlegi járványhelyzet furcsa szituációt teremtett: a határok lezárása ellenére adták át a hidat. – Országaink lakosai közt évszázadokig nem voltak határok, száz éve a Duna természetes határ – emlékeztetett a szlovák miniszterelnök. Matovics annak a reményének is hangot adott, hogy további, a két nemzetet összekötő hidak is épülhetnek a jövőben.

Emlékeztetett: a projekt az EU társfinanszírozásában valósult meg. A híd építése kapcsán pedig köszönetet mondott Orbán Viktornak és a magyar kormánynak a sikeres erőfeszítésekért.

– Remélem, hogy a jövőben megépül több ezer híd a polgáraink, az emberek között is – zárta beszédét Matkovics.

Egyedülálló híd épült

A híd építésének történetéről a közelmúltban hosszú cikket közölt a felvidéki Bumm.sk. E szerint közel két évtizede már, hogy felmerült: szükség lenne egy új közúti hídra Észak- és Dél-Komárom között. A folyamatosan növekvő teherforgalmat ugyanis nem bírta el a két országot összekötő Erzsébet-híd, amelyre már régóta nem hajthatnak fel a 20 tonnánál nehezebb járművek. A fejlesztés ötlete és a megvalósítás között azonban évek teltek el, mert először a híd pontos helyét nem tudták kijelölni, Észak-Komáromnak a keleti, míg Dél-Komáromnak a nyugati nyomvonal volt a kedvezőbb, – végül az utóbbi mellett döntöttek a felek –, majd megromlott a két ország viszonya. A tervek így hiába készültek el már 2007-re, Orbán Viktor miniszterelnök és Robert Fico szlovák kormányfő csak 2012 októberében írta alá a fejlesztésről szóló megállapodást. Ezután újabb négy év telt el, míg végre 2016-ban bejelenthették: a program megkapta az Európai Unió támogatását, Magyarországnak 52,5 millió euró, míg Szlovákiának 47,6 millió euró forrást adtak a beruházáshoz. Az alapkövet 2017. október 17-én tették le.

A következő közel három évben egészen egyedülálló híd épült Észak- és Dél-Komárom között. A pilonos szerkezetek ugyanis máshol is előfordulnak, például Budapesten a Megyeri híd is ilyen megoldással épült, de a ferdekábeles kivitelezés kifejezetten ritka, például Kanadában találkozhatunk ilyen szerkezettel. Az építkezés megindulása után megfeszített munka folyt, a híd pályaszerkezetének első három elemét 2018 nyarán emelték a helyére. Ezeket az egyenként 165 tonnás elemeket cseh, lengyel és szlovák részegységekből Csepelen állították össze, és a vízen szállították Komáromba. A teljes híd 37 ilyen elemből áll, amelyek össztömege 5400 tonna. A szerkezetet úgy alakították ki, hogy ellenálljon a szélsőséges időjárási viszonyoknak és a Richter-skála szerinti legerősebb földrengésnek is.

Az utolsó elemet végül tavaly decemberben tették a helyére, ezzel összeért a híd északi és a déli oldala. Itt dolgozott Közép-Európa legnagyobb teherbírású úszódaruja, a Clark Ádám, amelyet a munkálatok alatt a Hableány hajó katasztrófája miatt egy időre Budapestre rendeltek. A munkát sokszor kedvezőtlenül befolyásolta a Duna vízállása is, hiszen a magas és az alacsony vízszint is nehézségeket okozott.

(MTI, MN)