Gazdaságvédelmi operatív törzs néven új testület alakul

Majdnem 1400 milliárd forintot költött az állam a válság hatásai­nak közvetlen kezelésére – közölte a pénzügyminiszter. A Magyar Nemzetnek adott interjúban Varga Mihály elmondta: gazdaságvédelmi operatív törzs néven új testület alakul, ennek feladata a gazdaság növekedését fékező adminisztratív szabályok kiiktatása lesz.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy a kormány hozzáfogott a kórházi struktúra átalakításához, egyúttal tarthatatlannak nevezte, hogy a kórházak az utóbbi időben újra és újra tartozásokat halmoztak fel. Rámutatott: jövőre nemcsak a 13. havi nyugdíj első részletét, de nyugdíjprémiumot is kaphatnak az idősek, összesen 130 milliárd forint értékben.

– Megszűnt a veszélyhelyzet, véget ért idehaza a járvány első hulláma. A március óta eltelt időszak történései több különböző mutatóval, mérőszámmal is leírhatók, ilyen például a kiadások összesítése. Mennyit költött az állam eddig a vírus elleni védekezésre?

– Hamar egyértelművé vált, hogy az anyagi erőforrásokat két területre kell összpontosítanunk. Mindennél fontosabb az emberéletek megóvása, így az egészségügyi jellegű kiadások fedezetére a kormány kialakította a járvány elleni védekezési alapot. Gondolni kellett ugyanakkor a gazdaság, a munkahelyek megóvására is, ami szintén komoly összegeket igényelt, ezért jött létre a gazdaságvédelmi alap.

A járvány elleni védekezési alapba 633 milliárd forintot irányítottunk, ebből eddig 480 milliárdot használtunk fel. Az alapból fedeztünk minden egészségügyi beszerzést, így például a maszkok, a védőfelszerelések és a lélegeztetőgépek megvásárlását, de egyebek mellett a kiskunhalasi járványkórház felépítésének költségeit is.

A gazdaságvédelmi alap 923 milliárd forintjából eddig 904 milliárdot használtunk fel, egyik részét a munkahelyek megóvására, másik részét új beruházások támogatására fordítottuk. Hozzáteszem: ezek csupán a legszűkebb értelemben vett védekezési kiadások, az összegben nincs benne például az ideiglenes adó- és járulékkedvezmények, -mentességek költsége vagy éppen a hitelmoratórium hatása. Csak az utóbbi kétezermilliárd forintot hagy azoknál az adósoknál, akik úgy döntöttek, hogy nem fizetik idén hitelüket. Összességében kilencezermilliárd forintot, a bruttó hazai termék, a GDP húsz százalékát fordítjuk a válság egészségügyi és gazdasági hatásainak kezelésére.

– A baloldali vélemények szerint ez így is kevés.

– Bírálatok érkeznek a baloldal részéről és külföldről is, de azt nehéz vitatniuk, hogy Magyarország egyike azon országoknak, amelyek a legeredményesebben védekeztek a járvánnyal szemben. A kritikusok számára talán érdekes információ lehet, hogy Európában csak Németország és Csehország költött arányaiban annyit védekezésre, mint hazánk. Mindenhol másutt csekélyebb pénzügyi erőt fordítottak, fordíthattak a teendőkre. Azt hiszem, árulkodó az összevetés.

– Szakértők szerint ősszel jöhet – ha jön egyáltalán – a vírus második hulláma. Milyen tartalékokkal készülnek egy esetleges újabb járványidőszakra?

– A jövő évi költségvetésben is elkülönítettünk két alapot. A gazdaságvédelmi 2500 milliárd forintos lesz. Ebből a tételből folytatjuk az idén megkezdett programokat, s olyan beruházásokat – sok más mellett útfelújításokat – finanszírozunk majd, amelyek munkahelyeket teremtenek, megrendelést garantálnak a hazai cégeknek. A 2021-es egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap 3000 milliárd forintot tartalmaz. Az összeg nemcsak a szükséges egészségügyi készletek és gépek beszerzésének költségeit fedezheti, hanem – az ágazat dolgozóinak béremelése mellett – különféle egészségügyi beruházások ráfordításait is. A tervünk ugyanis az, hogy megszüntetjük Magyarország kiszolgáltatottságát, ehhez pedig az kell, hogy a legfontosabb eszközöket, készülékeket a jövőben a hazai gyártók is kellő mennyiségben előállíthassák. További részletek

ITT

olvashatók.