A járvány második hulláma enyhébb lehet

A tünetek gyorsabb felismerésének, az azonnali tesztelésnek és a járványügyi szakemberek felkészültségének köszönhetően a koronavírus második hulláma már enyhébb lefolyású lehet, mint az első – mondta a Magyar Nemzetnek Szlávik János infektológus főorvos. A vakcina még kísérleti fázisban van, de nincs kizárva, hogy télen vagy kora tavasszal már több tízezres nagyságrendben tudják oltani az embereket itthon.

A veszélyhelyzet megszűnésével megannyi korlátozás a múlté.

A kormány többek között eltörölte az idősek vásárlási idősávját, így bárki, bármikor betérhet az élelmiszerüzletekbe, drogériákba, gyógyszertárakba és a piacokra

– derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából.

A maszkviselés ugyanakkor továbbra is kötelező lesz bolti vásárláskor és a tömegközlekedési eszközökön, míg a vendéglátóhelyeken csak az alkalmazottaknak kell azt hordani.

A viszonyokat rendező kormányrendelet arra is kitér, hogy zárt térben zenés, táncos rendezvények csak ötszáz főnyi résztvevőig tarthatók meg. Mindezek mellett már nem kötelező a 14 napos karantén számos beutazó állampolgárnak.

A koronavírus vagy teljesen eltűnik Magyarországról, vagy nagyon alacsony fertőzésszámmal marad meg – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa.

Mint mondta, ha teljesen eltűnik, mint Ausztrália esetében, akkor csak olyan országokból lehet behurcolni, ahol még ma is komolyabb járvány dúl. Ez történt Pekingben is nemrég, elsősorban a külföldről érkezők miatt indult újra a járvány. – Ezt azonban könnyen megakadályozhatjuk, ahogyan most is tettük: az első esetek megjelenése után azonnal járványügyi intézkedéseket hozunk – tette hozzá. A másik esetben, ha a vírus az országban marad, akkor időnként kisebb gócok formájában felüti a fejét, de ugyancsak gyors járványügyi intézkedésekkel meg lehet gátolni a terjedését. – Az emberek már tisztában vannak a koronavírus tüneteivel, szinte azonnal lehet tesztelni a gyanús eseteket, és már tapasztalatból tudjuk, milyen járványügyi intézkedéseket kell hozni, így nem valószínű, hogy az elsőnél nagyobb, súlyosabb lesz a második hullám – véli a szakember. Hozzátette, ehhez az is kell, hogy a vírustörzs ne változzon jelentős mértékben. Mint mondta, a járvány természetes jelensége, hogy a felfutás, majd a tetőzés után lassan lecseng, ennek köszönhető, hogy naponta már csak egy új megbetegedést regisztrálnak. – Úgy tűnik, hogy már jó ideje naponta öt alatti a megbetegedések és a halálozások száma, ez nem zárja ki, hogy még mérsékelten emelkedhet, de a járványgörbe azt mutatja, hogy hamarosan vége az első hullámnak Magyarországon – jelentette ki Szlávik János.

A koronavírus elleni oltóanyagról az infektológus azt mondta, akkor lehet tömeggyártásba kezdeni, ha az úgynevezett fázis III-vizsgálatok lezárulnak. Ez azt jelenti, hogy járványos területen próbálják ki a vakcinát, tehát jelenleg például az USA-ban, Brazíliában, Dél-Amerikában vagy Indiában, megnézik, hogyha több tízezer embert beoltanak, közülük mennyien fertőződnek meg és milyen súlyosan. Ezzel lehet lemérni az oltóanyag hatékonyságát.

– Fontos, hogy az oltás nemcsak arra szolgálhat, hogy ne kapjuk el a koronavírust, hanem arra is, hogy ne legyenek súlyos szövődmények, illetve ne okozzon halált, így van ez az influenzaoltással is – hívta fel a figyelmet Szlávik. – Mivel közel száz oltóanyagot tesztelnek, remélhetőleg lesz olyan köztük, amelyikkel teljesen kivédhető a vírus – tette hozzá. A fázis I-ben egészséges önkénteseket oltanak, a fázis II-nél nagyobb csoportokat, jelenleg itt tart a folyamat, de nincs kizárva, hogy télen vagy kora tavasszal már több tízezres nagyságrendben tudják oltani az embereket itthon. Bár volt már szó nyári megjelenésről, az még csak a kísérleti oltóanyagot jelenti. – Ha egy oltás valóban hatékonynak bizonyul, abból világszerte százmilliót kell gyártani, ehhez azért kell idő – hangsúlyozta.

A főorvos szerint nem fogják kötelezővé tenni a koronavírus elleni oltást, erre nem is lenne szükség, hiszen ha sikerülne beoltani az összes idős, krónikus beteget, az immunhiányos embereket, az egészségügyi és szociális szférában dolgozókat, akkor már nem alakulhatna ki súlyos járvány.

– Elméletben megtehetnénk, hogy az egész emberiséget beoltjuk, ám ez sem zárja ki, hogy a koronavírus velünk marad, ahogy mutálódik, átalakul, teljesen eltüntetni nagyon nehéz – fogalmazott az infektológus. Vannak persze reménykeltő esetek is, a SARS-járvány például néhány év alatt teljesen eltűnt. A mutálódás abban viszont segítheti a szakembereket, hogy ez alapján tudni lehet, honnan hurcolták be a vírust – tette hozzá. A Magyar Nemzet kérdésére, hogy a 37 éves, alapbetegség nélkül koronavírusban elhunyt férfi miért halhatott meg, Szlávik János azt mondta, valamilyen ismeretlen immunológiai rendellenessége lehetett, amelyet korábban nem fedeztek fel. Ahogy növekszik a megbetegedések száma, kivédhetetlen, hogy ne legyen egy-két olyan haláleset az egyes országokban, ahol nincs alapbetegsége a páciensnek, de nincs ez másként az influenzánál sem – tette hozzá a főorvos.

(MN)