Orbán: Megvannak a feltételei az élet újraindításának

Most már többen gyógyulnak meg, mint ahányan megbetegednek, vagyis a fertőzöttek száma csökken. Van, ahol ilyenkor már örömtüzeket gyújtanak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet, az élet újraindításának a feltételei megvannak, de a védekezést nem lehet abbahagyni. – Két héttel ezelőtt vidéken már enyhíteni tudtunk, most úgy látjuk, hogy Pest megye is a vidék sorsára juthat – mondta a kormányfő.

– Az ország egyetlen metropoliszáról van szó, de kétségkívül a fertőzések számának alakulása azt mutatja, hogy az élet újraindításának a feltételei Budapesten is megvannak, csak mindannyiunknak felelősen kell viselkedniük. Úgy látom, hogy most már nem az otthon maradás a felelős viselkedés, hanem a védőtávolság megtartása, és a tömegközlekedési helyeken, tömegközlekedési eszközökön, és a vendéglátóipari helyeken az arc eltakarása, illetve a maszk viselése. Ha ez sikerül, akkor Budapesten sem lesz baj – közölte Orbán Viktor. A kormányfő arról is beszélt, mikor dönthetnek a változtatások enyhítéséről a fővárosban. – Szeretnék beszélni a kormányon kívüli szakemberekkel, a kormányon belüliekét értelemszerűen pontosan ismeri az ember, de szombat délelőttre hívtam meg azokat a tanácsadókat, szakembereket, virológusokat, orvosokat, professzorokat, akiknek a véleményét még szeretném meghallgatni. A véleményüket megismertetem az operatív törzzsel, és szombat kora délután születik majd döntés – jelentette ki.

Az iskolák megnyitására még várni kell

– A játszótereket vidéken kinyitjuk. A szülők a gyerekeket ki tudják vinni a játszóterekre, ez már nagy segítség. Úgy látom, hogy az ügyeletet a bölcsődékben és az óvodákban alakítanunk kell.

Most az a helyzet, hogy ha be akarják adni az emberek a gyerekeket az óvodákba és a bölcsődékbe, akkor a kijelölt óvodákba és bölcsődékbe kell őket vinni, nem pedig a megszokott helyre. Ezért mindenki óvatos. Ezek az intézmények, különösen az óvodák, az önkormányzatokhoz tartoznak, és itt ez az ő döntési felelősségük, ezt nem vehetjük el tőlük. Tehát azért az lenne jó, ha mindenki odavihetné beadni a gyerekét, ha így gondolja, ahova egyébként óvodába és bölcsődébe szokta vinni – vélekedett. – És ezután következik csak szerintem az iskola, ott is először az alsó tagozat, aztán a felső tagozat, majd a középiskola. De amíg az óvodák és a bölcsődék dolga nincsen rendben, addig nem ugorhatunk át fölöttük, és kezdhetjük ezt az iskolákkal. Azt, hogy ebben a tanévben ez sorra kerül-e még, erre ma élő ember választ adni nem tud, a helyzet néhány nap alatt is megváltozhat – közölte a kormányfő. Orbán Viktor kijelentette: készenlétre van szükség.

Itt nagyon óvatos vagyok, mert a gyerekeknek valószínűleg nem lesz bajuk, tehát amit eddig láttunk a fertőzésben, ezt mutatja. Ha nincs valami alapbetegsége a gyereknek, akkor valószínűleg nem lesz baja, de hazaviheti a fertőzést, és ha hazaviszi, akkor ott vannak a szülők, esetleg a nagyszülők, és a nagyszülők bajba kerülhetnek. Tehát most azért kell a gyerekekkel is óvatosan bánnunk, nehogy a nagyszüleikkel vagy a szüleikkel legyen baj – hívta fel a figyelmet.

– A védőtávolságot kötelező lesz betartani, ugyanakkor június 1-jétől 200 főnél kisebb létszámmal lehet már esküvőt tartani, a szállodák és a panziók is fogadhatnak majd vendégeket. Budapest lényegében kéthetes késéssel követi majd a vidéki változásokat. Tehát ami vidéken megtörténik, az körülbelül két héttel később történhet meg Budapesten. Ha mindenki felelősen viselkedik, akkor tudunk áttérni a védekezés második szakaszára – húzta alá. – Ez a polgármesterekre is, illetve a főpolgármester úrra is igaz, mert az idősotthonok működtetésével mégiscsak óriási felelősség nyomja a vállát. És nincs könnyű helyzetben. Vannak születetten elméleti emberek és vannak gyakorlati emberek. A Pesti úti idősotthonban meghalt több mint 40 ember. Tehát, ha mondjuk egy Tarlós István típusú ember a polgármester, ő odamegy, beleáll, szervezi a védekezést és rendet tesz. Tehát azt kérem mindenkitől – az elméleti típusú polgármestereiktől is –, hogy most legyenek gyakorlatiasak, és vállaljanak gyakorlati felelősséget, mert ez a nyitás sikerességének az előfeltétele, senki sem veheti félvállról a felelősséget – folytatta.

Magyarországon a gazdaság alapja a munka

– Az ipari termelés Európában drámai mértékben visszaesett márciusban. A vendéglátóipar, a turizmus pedig eltűnt, ami Magyarországon a nemzeti össztermék 10-12 százalékát adja, ráadásul szárnyaló terveink voltak és vannak, egészen a nemzeti össztermék 16 százalékáig akarjuk fejleszteni. De az ipari termelés messze efölött van. Ha az ipari teljesítményt nézem elsősorban, az Európai Unió egészét tekintve az ipari teljesítmény csökkent 12 százalékot, mondjuk Németországban márciusban 14, a franciáknál még ennél is több, 17, az olaszoknál 30, de Szlovákiában is 20 százalék volt. Ez nálunk 10 százalék. Ez is nagyon sok, de úgy érzem, hogy jobban vettük eddig, legalábbis márciusban jobban vettük az akadályokat, mint mások – vélekedett a kormányfő. – Az áprilisi számok szerintem borzalmasak lesznek. A májusiak némi reménykedést adnak majd okot, és szerintem júniustól kilövünk és gyors léptekkel visszatérünk a korábbi növekedési pályára. Ezt remélem és attól függetlenül, hogy melyik iparágról beszélünk – folytatta.

A miniszterelnök kifejtette, Magyarországon a gazdaság alapja a munka, ezért a munkahelyteremtés felé fordulnak. – Ez igaz a turizmusra, a vendéglátóiparra, az ipari termelésre általában, de a mezőgazdaságra is. Mi szektoroktól függetlenül mindenhol azt keressük, hogyan lesz az embereknek munkája. Ilyen intézkedéseket is hoztunk, és miután már láttam ilyen gazdasági válságot, amelyet a munkaalapú gazdaság megteremtésével orvosoltunk, biztos vagyok benne, hogy ez most is működni fog – jelentette ki.

– Az ingyenes informatikai képzésre néhány nap alatt több mint 30 ezer ember jelentkezett. Beindult az a pályázat, ami a kis- és középvállalkozások számára biztosítja a túlélést. A nagyvállalatok, amelyek azt vállalták, fejlesztenek azért, hogy meg tudják tartani a munkaerőt, egyre-másra próbálkoznak, akár új munkahelyek létrehozásával. A külügyminiszter is egy héten kétszer bejelent egy-egy új beruházást – tette hozzá Orbán Viktor. – Vannak eszközeink, és nézzük, hogy melyik eszköz mennyi eredményt hozott. Van állami munkahelyteremtő programunk. Ennek az egyik eleme az a közfoglalkoztatás. Itt 100 ezer új közfoglalkoztatottat tudunk – ha kell holnap reggel már – foglalkoztatni, tudunk nyitni újabb munkahelyeket. A honvédség megkezdte az előkészítését annak, hogy toborzáson részt venni hajlandó, munkaképes, jó fizikai állapotban lévő fiatalokat fogadjon – közölte.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy bevezették a bértámogatási rendszert, amelynek két fajtája van, a kutatás-fejlesztési bértámogatás, illetve egy általános munkahelyvédelmi bértámogatás is. – Most a legutóbbi adat emlékeim szerint úgy nézett ki, hogy 5400 vállalkozás már nyújtott be ilyen kérelmet, ezek javarészben kis- és középvállalkozások. Ez körülbelül 72 ezer ember bérének a megtámogatását jelenti, tehát ennyi ember fizetését támogatja meg az állam – mondta.

– Bevezetjük az adócsökkentést, most július 1-től a szociális hozzájárulási adó megint csökken. Kevesen adják össze az éves adócsökkentési számokat, pedig izgalmas eredményre juthatnának. 2016 decembere óta ezt az adót 11,5 százalékkal csökkentettük. Ezenkívül munkahelyteremtő eszköz még az, hogy több tízezer nehéz helyzetbe került vállalkozónak alig kell közterhet fizetnie a bérek után, a turizmusban, a vendéglátóiparban és a mezőgazdaságban pedig négyhavi adókönnyítés is igénybe vehető – hívta fel a figyelmet.

– Megkockáztatható ez a kijelentés, hogy az első csatát megnyertük, a járványt megfékeztük, a második csata az a munkahelyek megmentése és visszaépítése

– jelentette ki.

Brüsszel – Ez nem a vád, hanem ez már az ítélet

– Mi a véleménye arról, hogy az Európai Parlament elnöke nem vette figyelembe a magyar miniszterelnök kérését, és nem fogadta azt el, hogy önt Varga Judit igazságügyi miniszter képviselje, és nem engedték meg, hogy elmondja, amit szeretett volna?

– szólt a kérdés a miniszterelnökhöz. – Ez egy magyart sem lep meg. Bacsó Péter Tanú című filmjén nőttünk fel, tehát az a mondat, hogy ez nem a vád, hanem ez már az ítélet, ez a mondat mindannyiunk által ismert. Az Európai Parlament is ilyen, hamarabb születik meg az ítélet, minthogy egyébként meghallgatnák a feleket. Sőt, az Európai Unióban még az is előfordulhat, illetve

Brüsszelben az is előfordulhat, hogy meg sem hallgatják a tanút. Ennyivel a Bacsó-féle filmnél egy kicsit rosszabbul állunk

– vélekedett. – Az, hogy az Európai Parlamentben ilyen szamárságok történnek, azzal együtt tudunk élni, annak nagy jelentősége nincs. Az, hogy néhány frusztrált liberális képviselő valahol le kell, hogy vezesse az indulatait, ha nem talál ennél jobb helyet, mint az Európai Parlament, és nem talál jobb apropót, mint Magyarország, ezt el fogjuk tudni viselni. Ami igazán aggasztó az, hogy mégiscsak egy világjárvány kellős közepén vagyunk. Európában 150 ezer körül lehet a halottaknak a száma. Mondjuk Belgiumban a 100 ezer főre jutó halottak száma az több mint 70. Olaszország, Spanyolország 50-60, 100 ezer főre számolva Hollandiában, Svédországban 30, Ausztriában 7, Magyarországon meg valamivel több mint négy. Tehát mi a legsikeresebben védekező országok közé tartozunk egy olyan időszakban, amikor igazi európai összefogásra van szükség, mert nem egy-egy országot érint a baj, hanem mindenkit – húzta alá. – A brüsszeli bürokratáknak – akiket mi fizetünk – csak az lenne a dolguk, hogy a fontos dolgokkal foglalkozzanak. Járvány idején például, hogy megvédjék az emberek életét. Aggasztó, hogy ehelyett a mi pénzünkből nem segítenek az európai embereknek, hanem azzal foglalkoznak, hogy az egyik legsikeresebben védekező országon, Magyarországon köszörülik a nyelvüket. Ez biztosan nincs rendben. Nem erre hoztuk létre az európai uniós intézményeket, nem ezért alkalmazzuk a brüsszeli bürokratákat. Azt várjuk tőlük, hogy segítsenek, nem pedig azt, hogy hátráltassanak bennünket. Ez az igazi baj – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.

– Gondolja, hogy véletlen az, hogy pont azon a napon jelent meg az Európai Bíróság döntése a röszkei tranzitzónáról?

– kérdezte a műsorvezető a kormányfőt. – Sajnos nem vagyok már olyan fiatal. Már sok mindent láttam, és kizártnak tartom, hogy a brüsszeli bürokraták időpontjai véletlenül esnének egybe, ez egy összehangolt támadás. Az ügy, ami mozgatja ma az európai politikát, az európai vezetőknek a gondolkodását, a brüsszeli bürokraták döntéseit, az továbbra is a migráció, ahol a kérdés az, hogy el tudják-e érni, hogy rákényszerítsék a tagállamokat, így Magyarországot is arra, hogy akaratunk ellenére is be kelljen engednünk a migránsokat. Az Európai Bíróság mostani ítélete arról szól, hogy megpróbálják kicselezni a magyar törvényeket, a magyar alkotmányt. Ha az Európai Bíróság olyan döntést hoz, amely ütközik a magyar alkotmánnyal – és most ennek a helyzetnek a kibontakozása látszik a szemünk előtt –, akkor nyilvánvalóan a magyar alkotmánynak kell elsőbbséget adni – közölte.

Gyöngyöspatai – A többségnek is otthon kell magát éreznie

– Gyöngyöspatáról, a kifizetésekről hozott ítéletet, döntést a Kúria. Ki kell fizetni ezt a 100 millió forintot. A békét meghozza-e ez a döntés?

– érdeklődött a műsorvezető. – Az érintett időszak nagyobbrészt az előző kormány mandátumára esett, de ennek most nem tulajdonítok jelentőséget, mert az ügy fontosabb ennél. Én úgy közelítem meg, hogy otthon érezhetik-e a magyarok saját magukat a saját hazájukban, a saját városukban, meg a saját faluikban. Olyan világ van-e Magyarországon, ahol egy kisebbség képes olyan rendszert, hálózatot fölépíteni, amivel rendszeresen rákényszeríti az akaratát a többségre? Vagy egy olyan országban akarunk élni, ahol persze van kisebbség is, meg többség is, tekintettel kell lenni egymásra, de azért mégis a többség a többség és a többségnek is otthon kell magát éreznie. Az nem fordulhat elő, hogy annak érdekében, hogy a kisebbség otthon érezze magát, a többségnek meg idegennek kell éreznie magát a saját városában, falujában vagy hazájában – közölte Orbán Viktor.

– Látom, hogy a Soros György által finanszírozott szervezetek indították meg az akciót. Jól képzett jogászok, sok pénzért. Én is jogi végzettséggel rendelkező ember vagyok, és azt kell mondanom, ez úgy, ahogy van, igazságtalan. Látom, hogy innen, a budapesti V. kerületből, ahol a legfelsőbb bíróság van, nem látszik Gyöngyöspata igazsága, de mi meg fogjuk keresni azt. Igen, mert ezt mondják az ott élők, hogy ott fönt a fővárosban a kúria, nem tudja, hogy mi történik itt lent – folytatta.

A miniszterelnök befejezésül kijelentette: a legfontosabb, amit tenni kell, hogy olyan jogszabályváltozásokat idézzünk elő, amelyek megakadályozzák, hogy ilyesmi még egyszer előforduljon. Hamarosan benyújtjuk az erre vonatkozó törvénymódosítást – tette hozzá.

(Kossuth Rádió, MN)