Családról, nagybetűvel – világnapon

Május hónapunk névadója a mitológiai termékenység-szimbólum, Maia istennő. A hónap arról is nevezetes, hogy 15-ét az ENSZ a családnak, a társadalom elemi intézményének nemzetközi napjává nyilvánította. A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott. Ez a nap a figyelmet a társadalom legelemibb és legfontosabb építőkövére irányítja.

Az egyszeri kisgyerekért mamája és a nagyobb testvére megy délután az óvodába. A kicsi az óvó néninek bemutatja a nővérét, ekként: a féltestvérem. Édesanyja kijavítja: Nem féltestvér, testvér! Ugyanez a kislány később írni tanul. Az első kerek mondata így szól: „Anya, Apa, Soma, Dorka és Én, ez a Családom.” A felsorolásban ott a „féltestvér” is. Akiről tudjuk: testvér. Ő valójában nem velük él, az apa a „közös” – de szoros a kötelék. Gyakorta vannak együtt. Erős a szeretetkapocs. A lányka nagybetűvel írta a szót: Család… mert az övéitől értékmintát kapott.

Levél jön a határon túlról, Csörétől. A kislány felsorolja az övéit: „Édesmama, Édesapa, Jocó, Ábris, Kata, Bandus, Gergő meg Én, ez a Családom.” A család szó, akár a személynevek, nagybetűvel! Népes famíliája megóvó, biztonságos fészek; a lányka ilyennek láttatja. Szeretettel ölelem a Családot – áll Paula nagynéni mondata a megsárgult képeslapon. Mindig így írta. Az ő idejében – és a legtöbbünk mai világában is – a család az Család. Vagyis minőségmutató. Tradícióhordozó. Megbecsülendő. Védendő – mint minden társadalmi részrendszer. A szociológia meghatározása szerint a család a társadalom olyan kiscsoportja, amely önmagában is teljes rendszerként működik. Parányit bővebben: „A család emberek egy közössége, vagy több közösség kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti viszony van, házasság vagy örökbefogadás révén. … Az európai társadalmakban a családot közvetlen leszármazással, házassággal, örökbefogadással vagy hasonló jogi kötődéssel jellemzik.” A harmonikus családközösség garanciális elem: a jövő építőköve.