30 éve tartotta alakuló ülését az első szabadon választott Országgyűlés

Egyértelmű külpolitikai üzenetet küldött az Országgyűlés azzal is, hogy határozatban mondta ki: csatlakozni kíván az Európai Tanács Parlamenti Közgyűléséhez és nyilatkozatot fogadott el a Szovjetuniótól elszakadni kívánó litván nép önrendelkezéséről. Az alakuló ülés meghívott vendége volt Habsburg Ottó, az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnöke is. Először került sor arra, hogy az Országgyűlés ülésének ünnepélyességét a történelmi zászlók jelenléte hangsúlyozta. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnöknek a pártok elnökeivel folytatott előzetes megbeszélésén

Antall József javasolta, hogy az alakuló ülésre a Szent Koronát hozzák át a Nemzeti Múzeumból az Országházba. A későbbiekben azonban ebben nem alakult ki egyetértés, így a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a Szent Koronáról szóló törvény alapján 2000. január 1-től helyezték el az Országház kupolacsarnokában.

– Csak néhány nevezetes nap szerepel Magyarország Alaptörvényében. Ilyen 1990. május másodika, amely az első szabadon választott népképviselet megalakulásának napja, egyben ekkor állt vissza hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezése is. Alaptörvényünk megfogalmazása szerint „ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének”. Sok év elmúltával is, a magyar állami szuverenitás kiemelt dátumaként emlékezhetünk arról a szerdai napról – mondta a Magyar Nemzetnek az Alapjogokért Központ projektvezetője. Molnár Balázs hozzátette: az alkotmány szövege szerint több jogkövetkezmény is fűződik május másodikához, határkőnek számít a kommunizmus bűnei, „a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekmények” büntethetősége, illetve bűneik elévülése kapcsán. – Harminc év után visszatekintve, az a tavaszi nap elsősorban a diktatúra és a demokrácia közötti választóvonalnak látszik, de paradox módon a múlt és a jövő közötti képletes hídként is felfogható. Többen is jelen voltak az Országgyűlésben a diktatúra előtti időszak képviselői, kulcsemberei közül, például Varga Béla pápai prelátus, kisgazda képviselő, aki fel is szólalt – mondta Molnár. Emlékeztetett arra is, hogy együtt voltak – felerősödő vitáik előtt, győztesen – azok a rendszerváltók, akiket pár évvel korábban még megfigyeltek, üldöztek és köztereken vertek meg. Újdonságszámba ment, hogy a parlamenti ülést a televíziók és a rádiók élőben közvetítették, miközben már a jövőbe mutató gesztus volt, hogy a fideszesek minden egyes képviselő asztalán elhelyeztek egy-egy narancsot. Az Alapjogokért Központ projektvezetője szerint Antall József másnapi, május 3-ai, első parlamenti beszédében szintén a visszanyert magyar szuverenitásra koncentrált, mikor úgy fogalmazott, hogy „azt hiszem, most olyan történelmi órához érkeztünk, amikor megkísérelhetjük sorsunkat saját kezünkbe venni.” (Kiemelt kép:Varga László/MTI)