Szeged2030 program: Bővítés, fejlesztés, modernizáció

Lokálpatrióta értelmiségiek és szakemberek összefogtak, hogy elkészítsék Szeged jövőjének olyan programját, amilyen még sosem volt a városban. A cél, hogy Szeged méltó helyre kerülhessen az országban; oda, ahová már régóta tartozhatna. A programnak a neve: Szeged2030! Ahogy azt múlt heti lapszámunkban megígértük, ezentúl a Szeged2030 programból mutatunk meg egy-egy részt, a teljesség igénye nélkül, valamint bemutatunk egy-egy olyan szegedi szakembert, ismert és elismert személyiséget is, akik segítettek ennek a programnak az elkészítésében. Behozhatja Szeged a lemaradást Magyarország, a magyar gazdaság az élet legtöbb területén régen látott, sikeres korszakát éli. Szeged kimaradása, lemaradása ebből a felívelő pályából egyre bántóbb és szembetűnőbb a sok kisebb és rosszabb adottságú település fejlődési dinamikájával összehasonlítva. Ahhoz, hogy ez a szellemi-lelki-anyagi leszakadás megállítható, megfordítható legyen, első helyen egy kiérlelt helyi gazdaságfejlesztési koncepcióra van szükség, amely a város adottságaira és a lakosság, a vállalkozások igényeire épül. Ezzel együtt azonnal meg kell kezdeni a helyi iparfejlesztést és munkahelyteremtést, mert az anyagi biztonsággal és a város gyarapodásával jár. Összhang és hely kell az új cégeknek A Szeged2030 program szerint mindenekelőtt új iparterületeket kell biztosítani a modern, termelő beruházások számára, hogy legyen hova beköltözniük a könnyűipari, élelmiszeripari, energetikai, gépipari, autóipari, elektronikai vagy szolgáltató cégeknek. Közép- és hosszú távú gazdaság- és iparfejlesztési, illetve munkahelyteremtési tervünk elválaszthatatlan részét képezi egy olyan oktatás- és kutatásfejlesztési (K+F) koncepció, amely összhangot teremt az iparfejlesztési célok és az ELI, az egyetem, illetve a startup cégek tevékenységében. Ezért harmonizálni kell mindezekkel az ELI kutatási programjait, illetve tudatosan kell koordinálni a startup cégek Science Parkba települését. Új képzések, új munkahelyek Szegeden Meghonosítanánk ipari, villamosmérnöki, mechatronikai, gépészmérnöki képzést az egyetemen a szakemberek folyamatos utánpótlása érdekében. El kell készíteni egy munkaerőigény-szükségletfejlesztési tervet, illetve a szakképzés és szakmunkásképzés gyakorlati lehetőségeinek fejlesztési tervét is. Természetesen célunk a szorosabb együttműködés ösztönzése a meglévő ipari vállalatokkal, akár duális képzések formájában is. Nyitottság és új támogatások megszerzése Alapvető érdeke a városnak, hogy sokkal nyitottabb legyen, és az eddigiekhez képest új támogatásokat és támogatókat szerezzen, különös tekintettel a kormány gazdaságpolitikájának irányaira. A helyi gazdaság szempontjából nagyon fontos, hogy lehetőleg helyi vállalkozások élvezzenek előnyt Szegeden, természetesen betartva a törvényeket. Valódi együttműködés a szegediekért Kővári Árpád, a Szeged2030 program koordinátora a Déli Szónak kifejtette, hogy miként is indult meg a közös munka, a programalkotás. – Nem vagyok sem bigott, sem elvakult jobboldali. Úgy gondolom, hogy mindenkit meg kell hallgatni, aki normális érvekkel képes alátámasztani mondandóját. Így alakult ki körülöttünk egy 35–40 fős csapat, akik fél év alatt megírták a Szeged2030 programot, ami megítélésünk szerint egyik záloga lehet a város felemelkedésének a következő időszakban – magyarázta Kővári. Egyúttal hangsúlyozta azt is: fontos, hogy az új városvezetés képes legyen valódi összhangot teremteni az SZTE, a Szeged-csanádi Egyházmegye és az önkormányzat között, ez ugyanis Szeged fejlődésének és a szegediek gyarapodásának alapvető feltétele. Névjegy – Kővári Árpád 1944. szeptember 20-án született Budapesten. Házas, két lány édesapja, három unoka nagypapája. Sportember, edző és lokálpatrióta. Iskoláit Szegeden végezte. Diplomáit a budapesti Élelmiszeripari Főiskolán és Testnevelési Főiskolán, illetve a JATE/BTK-n szerezte. Először az Élelmiszeripari Főiskolán oktatott, majd a Szegedi Volán Vállalatnál helyezkedett el, mint kézilabdaedző. Ezt követően edzőként és vezetőként dolgozott több sportklubban (1982–85: SZEOL AK, 1985–87: AL CHABAB Club, 1987–88: Szegedi Volán SC, 1988–90: US IYRY, 1990: Tisza Volán SC–PICK Szeged). 1995 és 1997 között a magyar férfikézilabda-válogatott szövetségi kapitánya volt.