Szeged történelme a Fekete házban – Szent-Györgyi Nobel-díját is meg lehet nézni

Szent-Györgyi Albert Nobel-díját is bemutatja a szegedi közönségnek a Móra Ferenc Múzeum a Fekete házban. A várostörténeti tárlaton számos különleges tárgy közt fény derül arra is, hogy 1719-ben milyen trükkel sikerült elérnie Szegednek, hogy megkapja a szabad királyi város címet.

A Fekete ház kiállító termében már-már tekintélyt parancsolóan magasodik az úgynevezett doberdói fa, melyet 1916-ban a visszavonuló szegedi 46. honvéd gyalogezred hozott el Szegedre. A golyók szaggatta fa a hősies kitartás és az ott elesett katonák jelképe lett. Ugyanebben a teremben található Tápai Antal domborműve, melyet 1937-ben avattak fel a Földműves utca 7. szám alatti Alsóvárosi Népkör falán. Az alkotás Horthy Miklós fogalomtételéről emlékezik meg, ezért Zadravecz István püspök és Vajas József egykori népköri elnök látható a kormányzó mellett. Ezt követően 1946-ban levették, véletlenül került elő 2001-ben egy ház felújításakor.

Szent-Györgyi Albert Nobel-díját is megtekinthetik az érdeklődők, de ezen kívül Tömörkény István, a múzeum igazgatójának íróasztalát is kiállították. Molnár Csilla, a múzeum segédmuzeológusa elárulta, a régészeti tárgyak közt az egyik legkülönlegesebb egy, az Árpád-korból származó feliratos kő, mely Márk püspök sírjából származik. "Azt viszont nem tudjuk, hogy ki lehetett Márk püspök, mert semmilyen feljegyzésen nem szerepel" – mesélte. A kardokat és ágyúgolyókat is bemutató teremben ezen kívül a szegedi vár elhelyezkedését is bemutatják a mai belvárosi állapotok viszonylatában.

Szeged 1719. május 21-én kapta meg szabad királyi város címét III. Károlytól azután, hogy a király a törökök kiűzése után a város pecsétjének bemutatására kötelezte Szegedet. Ezt azonban nem találták, így az eredetinek megfelelő hamisítványt készítettek, melyről azt mondták, hogy 1704-ben halászok húzták ki hálóval a Tiszából.

A félbetört pecsétet mutatták be III. Károlynak. Fotó: Tégely József

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vége előtt szinte napra pontosan két hónappal a szőregi csatában ütköztek meg a magyar haderők az osztrákokkal. A Henryk Dembiński vezette magyarok vereséget szenvedtek. A csatából származó egyik dobot is kiállították.

Az 1956-os események kapcsán is láthatók tárgyak a tárlaton, ezek közül az egyik egy Sztálin-képre festett Kossuth-címer. A kép eredetileg a Szegedi Nemzeti Színházból származik, a forradalom ideje alatt felvonuló tömeg miatt rögtönzött Kossuth-címerként alkalmazták azután, hogy a jelképet és a nemzeti színeket ráfestették. Sztálin képe csak a címer restaurálásakor tűnt fel.

A tárlatot májustól szeptemberig lehet megtekinteni a Fekete házban.