Trócsányi László: Eljött az idő, hogy egyenes gerinccel tárgyaljunk

A dialógusban hisz Trócsányi László igazságügyi miniszter, a Fidesz-KDNP európai parlamenti listavezetője. A miniszter szerint egyenjogú partnerként kell a problémákat megvitatni az unióban. A kormány csütörtökön határozott arról, hogy létrehozza a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet, az Igazságügyi Minisztérium háttérintézetét. Erről Trócsányi úgy vélekedett, hogy a nemzetközi kapcsolati háló révén megfelelő tudással tudja szolgálni a későbbiekben a kormány munkáját.

"Bármilyen jogalkotásról van szó, abban az esetben nekünk rögtön tudni kell, hogy más országokban ez a kérdés hogy merül fel – akár a parlamenti szólásszabadságra gondolunk vagy a parlamenti illemtanra. Szükséges az a tudás, hogy más országokban, akár visegrádi országokban, akár Franciaországban vagy Németországban hogyan merül fel ugyanez a kérdés. Megkönnyíti a kormányzati döntéseket és azok előkészítését, illetve a parlamenti jogalkotást is az, hogy amennyiben előterjesztéssel élhetünk, akkor oda tudjunk tenni mögé egy olyan háttéranyagot, amely be tudja mutatni, hogy ez a kérdés hogyan merül fel más országokban. Európában ennek az intézménynek a legeklatánsabb példája Svájc, de működik ilyen Görögországban és Lengyelországban is. Mindenkinek tudásra van szüksége. Természetes az ott dolgozók publikálhatnak, kutathatnak, viszont ki kell alakítani minden országban azt a kapcsolati hálót, amely azonnal információt tud nyújtani ennek az intézetnek, az intézet pedig a kormánynak" – fejtette ki a miniszter.

"Azért Mádl Ferencről neveztük el, mert ő volt az egyik apostola az összehasonlítójognak már akkor, amikor kiejteni se lehetett ezt a szót. A szocialista időszakban fejeztem be az állam- és jogtudományi tanulmányaimat, az összehasonlító jog nem merült még fel akkor.

Veszélyes nyugat-európai találmánynak tartották és Mádl Ferenc volt az első, aki ezzel elkezdett foglalkozni a 70-es, 80-as években" – magyarázta, hogy miért a jogtudósra esett a választás a névadás során.

"Öröm számomra, hogy a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán Badó Attila vezetésével van egy összehasonlító jogi intézet. Ennek mondjuk nem az a feladata, amit egyébként a kormány melletti összehasonlító jogi intézetnek el kell látnia. Alkalmazott kutatás, amire a kormányzat számára szükség van" – érzékeltette az egyetemi és a kormányzati intézmények közötti különbséget. A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet idén nyáron állítják fel. Trócsányi László vezeti a Fidesz-KDNP Európai Parlamenti listáját. A miniszter meglátása szerint válaszút előtt állunk.

"2004-ben átélhettem az uniós csatlakozásnak a pillanatait a Grand-Place-on Brüsszelben, ahol nagykövetként képviseltem hazámat. Akkor volt egy olyan érzés mindenkiben, hogy "sikerült", és mindezt hosszú csatlakozási tárgyalások eredményeképpen sikerült elérni. Úgy gondoltuk, hogy egyenjogú partnerek vagyunk az EU-ban, az árkokat nyugat és kelet között sikerült betömni, és innentől kezdve egy olyan szabad világban élünk, ahol az európai közösség egyenlő tagja vagyunk" – kezdte gondolatmenetét az EP-választások kapcsán.

"Ma azt látom, hogy egyfajta bizalmi válság alakult ki Európában. Hogyha valami nem sikerül, akkor szeretnek Közép-Kelet-Európára mutatni az európai vezetők, hogy lám-lám a hibák oka tulajdonképpen arra kereshető. Ez nagy fokú bizalmatlansághoz vezetett, pedig egy közösségben nehéz megtalálni a kohéziót, hogyha nincs meg a bizalom egymás irányában, hanem ítéletek vannak. Ez nem helyes.

A dialógusnak vagyok a híve. Annak, hogy a vitákat kulturált formában kell rendezni és nem csapkodva, azonnal ítéletet hozva. Nem hiszek egy olyan európai kohézióban, ahol van egy centrum és a kvázi újonnan csatlakozó országok perifériára kerülnek. Azt gondolom, hogy egyenjogú partnerek vagyunk és a vitákat is egyenjogú partnerek között kell lefolytatni. Számomra ez a legfontosabb kérdés, hogy a dialógust hogyan tudjuk helyreállítani. Számos olyan kérdés van, amire azt tudom mondani, hogy fontos tárgyalnunk – akár a migrációról, akár a belső piac működéséről beszélünk. Azért az látható, hogy olyan szabályok elfogadására is sor került, amelyek térségünk számára kedvezőtlenek. Úgy gondoljuk, hogy a belső piac versenyképességét nem a külső piac rombolásával, vagy a belső piacnak a közép-keleti országok hátrányossá tételével lehet elősegíteni.

Számos kérdés van, amiről azt gondolom, hogy igen, eljött az idő arra, hogy ezek a kérdésekről komolyan tárgyaljunk, de egyenes gerinccel" – fogalmazott.

A miniszter ezután rátért arra is, hogy a Szegedet nem bünteti a kormány."Az SZTE gyakran szerepel a kormány napirendjén, tekintettel arra, hogy ez az ország egyik zászlóshajója. Minden egyes rangsorban jegyzik a szegedi egyetemet és a magyarországi egyetemek között is rendkívül előkelő helyet foglal el. A kormány emellett számos szegedi projektet támogat és támogatott kezdve az ELI-től és a Science Parktól a Zeneakadémia épületének rekonstrukciójáig, valamint a fül- orr- gégészeti klinikának nyújtott támogatást. Milliárdokban mérhető az a kormányzati támogatás, amit az SZTE kap. Nincs szó büntetésről azért sem, mert egyébként ez az épület szegeden van, tehát ezt a szegedi polgár látja. Minden Szegedről szól, ami a szegedi egyetemmel kapcsolatos, hiszen az egyetem a legnagyobb "cég" Szegeden" – magyarázta Trócsányi.

Idén megkezdődik a jogi kar épületének felújítása is, melyhez 1,6 milliárd forinttal járul hozzá a kormány.