A Szegedi Nemzeti Színház 1883-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, s habár két évvel később leégett, 1886-ban kisebb változtatásokkal helyreállították és a mai napig töretlenül szolgálja a város kulturális életét.
Az 1879-es pusztító nagy árvíz után, komoly gyarapodásnak indult a város lakossága, és ez lehetőséget teremtett egy állandó színház építésére. A városatyák a lebontott vár helyén a Bástya, a Vörösmarty, a Deák Ferenc és a Wesselényi utca által határolt telket találták ideálisnak a teátrum számára. Az épület terveit a köztörvényhatósági bizottság 1881 júliusában egyhangúlag elfogadta. A Szegedi Nemzeti Színház épületét az a Fellner & Helmer cég tervezte, amely többek között a pesti Népszínház - melyet 1966-ban bontották le a Blaha Lujza téren – valamint a Vígszínház tervezésében is közreműködött. A szegedi teátrum ezekhez hasonlóan a bécsi barokk formavilágát idézi. Városunk színházának ezen kívül van egy másik kapcsolódási pontja a császárvárossal: a szegediek használt díszleteket vásároltak a leégett bécsi Ringszínháztól.
A Kisszínház
A Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza a Kisszínház, 1928–29-ben épült ipartestületi székháznak Ottovai István tervei alapján. Homlokzatát a mesterségeket ábrázoló szobrok díszítik. 1977-ben alakították színházteremmé. 2005 májusában felújították, és kibővítették.
Korabeli tudósítások szerint a Szegedi Nemzeti Színház kívül kékes hamuszínt kapott, belül vöröses aranyszínt. 1883 júniusában a budapesti Schlick-féle vasgyárból leszállították a vasfüggönyt, júliusban pedig felszékezték a nézőteret. Augusztusban leszállította a Geschomer cég a bronz csillárt, szeptemberben már gázvilágítási próbát tartottak. A homlokzaton elhelyezték a múzsák szobrait. 1883. október 14-én személyesen Ferenc József osztrák császár, Magyarország apostoli királya nyitotta meg a Szegedi Nemzeti Színházat.
Tűzvész után újjáépítés
A Szegedi Nemzeti Színház másfél évvel a megnyitást követően, 1885. április 22-én leégett, azonban város vezetése nagyon hamar intézkedett a helyreállításáról. A rekonstrukciónál érthető módon kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a tűzbiztonságnak: a színpad tetőzetét fa helyett vas fedélszékre helyezték. A mennyezetet megemelték, így az egész épület megjelenése kiérleltebb, gazdagabb lett. 1886 júniusában már a külső és a belső díszítési munkálatokat végezték az épületen. Az újjáépített színházat 1886. október 2-án adták át a színházszerető közönségnek, amely azóta is töretlenül szolgálja Szeged kulturális életét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.