Czibere Károly: Egy gyermeknek családban van a helye

A magyar gyermekvédelmi törvény huszadik évfordulója alkalmából tartottak regionális konferenciát Szegeden. A Csongor téri közösségi házban Czibere Károly államtitkár ismertette az elmúlt évek gyermekvédelmi ellátórendszerét érintő kormányzati törekvéseket, kitérve a törvényi szabályozás legfontosabb alapelveire.

„Mindent biztosítanunk kell a gyermeknek, ami a testi, lelki, szellemi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséhez szükséges” – emelte ki a törvény legfontosabb alapelvei közül

Czibere Károly

, az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, hozzátéve, amennyiben gyermeknél a hátrányos helyzet fennáll, azaz például a szülő alacsony iskolai végzettségű, vagy alacsony jövedelmű, akkor csak ezért nem lehet kiemelni a családból. A gyermek alapvető érdeke az, hogy amíg csak lehet, a vér szerinti szülőkkel éljen, a vér szerinti családban nevelés prioritás. Amennyiben az anyagiakból adódik a hátrányos helyzet, akkor annak megoldásában kell a család segítségére lenni, hátránykompenzáló intézkedéseken keresztül kell segítséget nyújtani. „Előfordulhat, hogy a család nem akarja, vagy nem tudja a gyermeket ellátni – a közelmúltban erre volt példa egy tragédiával végződő eset, amikor halálra éheztettek egy kislányt Magyarországon –, akkor legyen egy megfelelően működő jelzőrendszer, amely időben észleli a gyerek veszélyeztetettségét, vagy annak kialakulását, bántalmazását, elhanyagolását. A jelzőrendszernek ezt korán ki kell szűrnie, középpontjában a Család- és Gyermekjóléti Központ áll” – ismertette. Czibere Károly hangsúlyozta, a jelzőrendszernek mindenki részese, aki a gyermekkel találkozik, így a rendőr, a gyermekorvos, a védőnő, a szociális munkás és a pedagógus is. Folyamatos esetmegbeszéléseket kell tartaniuk az adott család kapcsán, első körben azért, hogy a család meg tudja tartani gyermekét. Amennyiben végképp nincs erre lehetőség, akkor viszont ki kell onnan emelni, a gyermekvédelmi gondoskodás rendszerébe venni. Miután ez megtörtént, még mindig a tágabb családján belüli elhelyezés lehetőségét vizsgálják, a keresztszülők, nagyszülők, rokonok jöhetnek ekkor számításba. Ha ez nem megoldható, akkor a következő lépcsőfokot az örökbefogadás jelenti, amennyiben ez nem valósulhat meg, akkor az állami gondoskodás rendszerébe tartozó nevelőszülő a saját otthonában, a saját gyerekei mellett vállalja, hogy gondoskodik róla, immáron foglalkoztatotti jogviszonyban. „A nevelőszülői hálózatot folyamatosan erősítettük az elmúlt években, a nevelőszülői díjat többszörösére emeltük” – tette hozzá.

Az államtitkár kitért a speciális szükségletű, magatartási problémával küzdő, aszociális, kábítószer-fogyasztó gyermekekre is, akikkel már a nevelőszülők nem bírnak el, ő nekik jelenleg 625, míg két év múlva már 800 férőhely állhat rendelkezésre a számukra kialakított lakásotthonokban. „Ezen ellátás esetében sem maradnak meg a nagy létszámú intézmények, kiváltjuk őket 8-12 férőhelyes lakásotthonokkal, 2020-ig ezt teljesíti a kormány. Nem lesz tömegintézmény, gyermekváros, olyan tömegstruktúrák, amelyeket még a Kádár-rendszerből örököltünk. Akkoriban úgy gondoltak az állami gondozottakra, mint kívülállókra, akiket a településen, a helyi közösségen kívül kell elhelyezni” – fejtette ki Czibere Károly, megjegyezve, a kormány úgy véli, akkor tud az állami gondoskodás rendszerében életre szóló esélyt teremteni, ha a gyermekeknek olyan kapaszkodókat, törődést nyújt a nevelőszülői család révén, amely által később a saját lábukra tudnak állni az élet viharában, önálló életet kezdhetnek, a társadalom értékes tagjai lehetnek minden gyermekkori megpróbáltatásuk ellenére. Kiemelte, 2018-ban tizenhat százalékkal emelik a gyámhatóságnál dolgozó ügyintézők, harminc százalékkal a gyermekjogi képviselők és tíz százalékkal a gyermekvédelmi szakértői bizottságokban dolgozók létszámát. A 2018-as költségvetési tervezetbe ezt már beépítették, a forrás rendelkezésre áll. A betöltendő állásokra is adott lesz a megfelelő jelentkezői létszám az államtitkár szerint. „A szakemberek érzik, hogy a kormány igyekszik megbecsülni és elismerni munkájukat, 2013 óta folyamatosan, minden évben nő a munkabér, egyrészt mert a minimálbér is növekedett, valamint az ágazati bérpótlék is minden évben nőtt. A kettő együttes hatása, hogy miközben bruttó 143 ezer Ft volt az átlagfizetés 2013-ban, addig jövőre már a bruttó 230 ezer Ft átlépése a cél. Már megvalósult a 2013-as évhez képest az 50 százalékos béremelés, a jövő évivel ez már 62 százalékos lesz” – emelte ki, hozzátéve, emellett biztosítja a kormány a szakellátásban dolgozók ingyenes továbbképzési lehetőségét. A jelenlegi 90 ezer kollégából 67 ezer szakmai munkakörben dolgozik, a következő években térítésmentesen frissíthetik, bővíthetik ismereteiket.