Balog: nem adtuk fel az általunk is épített Európát

Azok vagyunk, akik még nem adták fel, hogy Európa az legyen, amit mi is ezer évig építettünk - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden Budapesten, amikor a rendezvényt szervező Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökeként felszólalt az idei Polgári Gondola rendezvényen.

Hangsúlyozta, nem csupán az Európai Unióról van ez estben szó, hanem arról az Európáról, amelyiket a magyar nemzet ezer éven keresztül épített, évszázadokon keresztül megvédett, évtizedeken át vágyott utána, merthogy a vasfüggöny elválasztott bennünket ettől az Európától. Mint mondta, ez az Európa elsősorban kultúrát jelent. "Azt az életformát védjük, ami a kereszténységen alapul", és ez a kormány kötelessége - jelentette ki. További lényegi elemként említette a jogállamot, a szabadságot és a biztonságot, és a migránsválságot példaként hozva azt emelte ki, hogy e három utóbbi tényező "sajátos viszonya" határozza meg Európa sorsát. Ez a három dolog egymás nélkül nem létezhet - jegyezte meg, hozzátéve, ha - mint ez két éve Németországban történt - a jogállamot feladjuk, veszélybe kerül a biztonság is, meg a szabadság is", merthogy ma Nyugat-Európában azt látni, hogy "a polgárok szabadságát a biztonság érdekében korlátozni kell, mert a jogállam számos területen megszűnt". Balog Zoltán arról beszélt, hogy szemben a "mindenfajta megbízók által fejbujtott és látszólag öntevékeny" álcivilekkel, ez az egyesület egy önszerveződő polgári közösség. Hangsúlyozta: "nem a kormánynak vannak civil vagy polgári szervezetei, hanem a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek van kormánya". Büszkén vállaljuk azt, hogy ezt a kormányt támogatjuk, és azt is büszkén vállaljuk, hogy vannak saját gondolataink - fogalmazott, hozzátéve, ez utóbbiak nem minden esetben esnek egybe a kormányzat szándékaival. Trócsányi László igazságügyi miniszter arról beszélt: Magyarország ma nagyon aktívan vesz részt az európai vitákban, mint mindig, amikor polgári kormány irányította, hiszen az ilyen időszakokban "olyan kérdéseket vetünk fel, amelyek nemzeti szempontból jelentőséggel bírnak". Nyilvánvalóan egy komoly vitát vált ki Európában, mikor egy nemzet, egy ország bizonyos nézeteket megvall, és ezeket megpróbálja elfogadtatni vagy elmagyarázni - tette hozzá, jelezve, napjaink európai vitája arról szól, hogy "milyen Európát akarunk". A követendő elvek közé sorolva a polgárközeliséget, hogy érvényesüljön a demokrácia, olyan Európát, "ahol a jogállamiság elve az unióra is érvényes, nem csak a tagállamokon kérik számon", ahol egyenlők a tagállamok, valóban működik a szubszidiaritás, tényleg meghallgatják a nemzeti parlamenteket, a polgári kezdeményezéseknek pedig "van helye és értelme". Ilyen Európában tudunk mi gondolkodni - jelentette ki az igazságügyi miniszter, hozzátéve, hogy az általa felvetettek "valódi kérdései ma az európai integrációnak". Választ kell adni arra, hogy egy szűk elit határozza-e meg az unió jövőjét vagy képesek az európai polgárok magukénak érezni az integráció eredményeit - mondta Trócsányi László.