Hazánkat történelme is feljogosítja arra, hogy az európai tendenciákkal szemben növekedjen a gyermekvállalási kedv - mondta el a Demokratának nyilatkozva Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetője.
"Magyarországon a gyermekvállalási kedv mélypontja 2011-ben volt, amikor a termékenységi ráta 1,23 lett, ami azt jelenti, hogy átlagosan ennyi gyermeket vállaltak a szülőképes korban lévő párok. Ez öt év alatt felment 1,49-ig, ami biztató, de kevés" - fogalmazott a
adott interjújában a miniszter. Kiemelte: a kormány tovább küzd azért, hogy korábban szülessen meg az első gyermek, mert akkor korábban születhet meg a második, és lehet idejük a pároknak egy harmadik gyermek vállalására is. Mindezt a meglévők mellett olyan kedvezményekkel a jövő évtől ösztönözni, mint például hogy meg lehet szabadulni egy-egy millió forint hiteltől a harmadik és további gyermekek születése esetén, és a diákhitelt is felfüggesztik, részben vagy teljesen elengedik, ha a fiataloknál úton van a baba. "Nyugat-Európában ennél nagyobb a baj" - hívta fel a figyelmet Balog Zoltán. Hozzátette: Európa népességnövekedése ma már kizárólag a bevándorlásnak köszönhető. Ha Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában levonjuk a bevándorló hátterű családokat, akkor kihaló nemzetek vízióját láthatjuk. Ez a folyamat kulturális és életmódbeli változásokat fog indukálni ezekben az országokban, ami bizony felveti azt a kérdést, hogy tíz-húsz év múlva mitől lesz Németország német, vagy Franciaország francia. A miniszter szerint hazánknak sikerülhet szembefordulni az egész Európát átható gyermekvállalási apállyal. "A történelmünk is feljogosít arra, hogy higgyek ebben, volt már ilyen, nem is egyszer, hogy az árral szemben úsztunk, és nyertünk. Másrészt az embernek meg kell tennie azt, amit a legjobbnak tart, és valamit rá kell hagynia az Úristenre is, hogy elvégezze. Harmadrészt pedig hadd említsek egy látszólag apróságnak tűnő, de fontos trendváltozást: máshol még nem fordult elő a fejlett társadalmakban, hogy tizenöt-húsz éven át radikálisan csökkenjen a házasságkötések száma, majd egyszer csak megforduljon a folyamat és elkezdjen nőni" - fejtette ki Balog Zoltán. Hangsúlyozta, 2002-től 2010-ig 23 százalékkal kevesebb házasság köttetett, aztán 2010-hez képest, 46 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, míg a válásoké 18 százalékkal csökkent. "Adunk például havi ötezer forint házassági adókedvezményt, de nem hiszem, hogy ez önmagában indokolta ezt a változást: egyre többen érzik, hogy családban élni jó" - közölte Balog Zoltán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.