Harcba szállnak Kárpátalján a magyar nyelv betiltása ellen

Nem éppen az európai integráció vonásai mutatkoznak meg az új ukrán oktatásügyi törvény elfogadásában, melyet a kijevi törvényhozók elsősorban az orosz nyelvet használók ellen hoztak, de a legtöbb kárt mégis a kárpátaljai magyar közösségeknek okozzák vele - írja a hirado.hu.

A héten elfogadott ukrán oktatási törvénymódosítás teljesen felszámolhatja a kárpátaljai közép- és felsőfokú magyar oktatást. Az új jogszabály szerint Ukrajnában az oktatás nyelve kizárólag az ukrán lesz, ennek értelmében csak az óvodában, az alapfokú és elemi iskolákban marad meg a magyar nyelvű oktatás. Az új koncepció az ukrán oktatásügy megreformálását tűzte ki céljául, ám a törvény 7. cikkelyét szándékosan úgy fogalmazták meg, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozók számára csak az óvodai és az alsó tagozatos oktatást garantálja az adott kisebbség nyelvén, ezzel felgyorsítva az óvatos “asszimilációs darálót”.

Harcba szállnak a kisiskolák megmentéséért

A kárpátaljai magyar érdekképviseleti szervek közös nyilatkozatban ítélték el a döntést, és

Petro Porosenko

ukrán elnökhöz fordultak azzal a kéréssel, hogy ne írja alá a kisebbségek megmaradását is alapjaiban veszélyeztető törvényt. Az elnök pártjából egyedül

Brenzovics László

képviselő szavazott nemmel, így nemzetközi segítségre lesz szükség bármilyen további módosítás reményében. A nyilatkozat megfogalmazói szerint „a törvény az ország alkotmányát és nemzetközi vállalásait semmibe véve megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől, amivel létalapjukat szünteti meg”. Az említett szervezetek azt kérik Petro Porosenko ukrán elnöktől, hogy ne írja alá a kárpátaljai magyarok megmaradását alapjaiban veszélyeztető törvényt, azonban erre kevés esély lehet, mivel az államfő „a jövő Ukrajnájához vezető kulcsnak” nevezte az új törvényt.

“Brenzovics lesz a tiltakozás vezéralakja”

Riskó Márta

, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium tanára a hirado.hu-nak nyilatkozva leszögezte: ő személy szerint biztos abban, hogy a tiltakozás meghozza a gyümölcsét. Meglátása szerint az ukrán kormány az állami dominanciára játszik, de ezzel a lépésével senkit sem lepett meg. A magyar közösség azonban számított Brenzovics László nem szavazatára a törvénymódosítás elfogadásánál, hiszen ő lesz a vezéralakja a tiltakozásnak. Ő az egyik legnagyobb kárpátaljai szervezet, a KMKSZ elnöke, de más szervezetek is felsorakoznak majd mögötte a tiltakozás élén. A magyar nyelv és irodalom tanár úgy hiszi, hogy a törvénymódosítás nem csupán magyar oldalon ütheti ki a biztosítékot. A jogszabály ugyan az Ukrajnában élő magyar és más kisebbségek számára jelenti a legnagyobb csapást, de a nemzetközi felháborodást most már elkerülhetetlennek tartja. Leszögezte, hogy a magyar nyelvű oktatás ilyen szintű korlátozása uniós szinten is elítélendő, hiszen az EU-ban élő kisebbségek kollektív jogaiba tiport bele. Az ukrán kormánynak az Európai Unió határozott és egybehangzó tiltakozásával kell szembenéznie, ami végső soron megakadályozhatja a törvénymódosítás aláírását. A kárpátaljai közösség egyelőre megvárja az ukrán kormány reakcióját, és utána vesztik fontolóra a polgári engedetlenség lehetséges formáit. Itt már nincs más út, mint a sarkunkra állni – szögezte le. Ha Porosenko jelenlegi formájában írja alá a törvénymódosítást, még akkor is időbe telik, míg kidolgoznak egy végrehajtási mechanizmust. Ebben a helyzetben az időnyerésre kell koncentrálni, így elérhetik azt, hogy a tanévet kezdő középiskolás diákok magyar nyelven folytathassák a tanulmányaikat, amíg megoldást keresnek a jogszabály további módosítására – mondta Riskó Márta.

Szijjártó: Ukrajna hátba szúrta Magyarországot

A magyar kormány minden létező európai fórumon fellép, hogy ez a jogszabály ne léphessen majd életbe. A döntés Magyarország irányában különösen barátságtalan, hiszen Magyarország az elmúlt időszakban számos olyan segítséget nyújtott Ukrajnának, amely elementáris fontosságú volt akár az európai integrációs folyamat, akár Ukrajna szociális vagy biztonsági helyzete szempontjából – mondta a magyar kisebbség jogainak korlátozásáról Szijjártó Péter. Szégyennek nevezte a magyar kisebbséget érő jogsértést, meglátása szerint az ukrán vezetés az európai értékekkel ellentétes törvényt hozott.

Vissza a sztálinizmushoz?

„Az az érzésünk, hogy a legkeményebb sztálinizmus korszaka tért vissza egy magát demokratikusnak tituláló országba” – nyilatkozta a Kárpátalja.ma-nak

Orosz Ildikó

, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora. Véleménye szerint az ukrán politikai elit a kisebbségeken akarja levezetni országa oroszoktól elszenvedett sérelmeit. „Még a törvény megszavazása előtt érdeklődtem kárpátaljai magyar tanároknál, településvezetőknél a témában, és erős aggodalmat tapasztaltam, viszont még lehetett bizakodni, hogy mégsem megy át a javaslat. Most az ukrán elnökön, Petro Porosenkón van a sor. Remélem bölcsebb lesz annál, minthogy aláírja ezt a magyar intézmények számára is erősen hátrányos törvényt, hisz az ezer sebből vérző Ukrajnának nem az fog segíteni, ha a nemzetiségek jogait csorbítják” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak

Varga Tibor

, a Via Nova elnökhelyettese.

Potápi Árpád János

nemzetpolitikáért felelős államtitkár szeptember 6-án, közleményben reagált: „Magyarország Kormánya leghatározottabb tiltakozását fejezi ki az Ukrán Legfelsőbb Tanács által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény ellen, amely megfosztja az országban élő nemzeti kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől, alapjaiban veszélyeztetve ezáltal a szülőföldön való megmaradásukat.”

Grezsa István

, a Miniszterelnökség kárpátaljai ügyekben illetékes kormánybiztosa így nyilatkozott az MTI-nek: „Sajnálatosnak és elfogadhatatlannak tartjuk a kisebbségek jogait csorbító oktatási törvény megszavazását, annál is inkább, mert több magas rangú ukrán politikus ígéretét bírtuk, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogait sértő törvényt nem fogadnak el.” A kormánybiztos szerint további tájékozódást igényel, hogy milyen következményekkel jár ez a barátságtalan gesztus. „A törvény – amelynek értelmében a középiskolai és a felsőoktatás nyelve ezentúl az ukrán, a kisebbségek nyelvén való oktatás pedig kizárólag az óvodákban és elemi osztályokban engedélyezett – eddig példátlan módon sérti az országban élő nemzetiségek, köztük a mintegy 150 ezer fős magyarság jogait, és teljes mértékben ellentétes Ukrajna alkotmányával” – olvasható a Miniszterelnökég közleményében is.

KDNP: elfogadhatatlan az új ukrán oktatási törvény

A KDNP elfogadhatatlannak tartja és "hátba szúrásként" értékeli az új ukrán oktatási törvényt, mert az ellehetetleníti a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatását - jelentette ki

Hoffmann Rózsa

, a KDNP országgyűlési képviselője. A politikus azt mondta: az ukrán parlament által kedden elfogadott törvény gyakorlatilag ellehetetleníti, az alapfokú oktatásra zsugorítja a kisebbségi nyelven történő tanítást az ukrajnai iskolákban és a korábbi ígéretekkel szemben megtiltja, hogy a középiskolákban és az egyetemeken anyanyelvükön tanulhassak a kisebbségek. Hoffmann Rózsa szerint ez ellentétes minden európai normával, az ukrán alkotmánnyal és az Ukrajna által kötött kétoldalú és nemzetközi egyezményekkel, valamint veszélyezteti a külhoni magyarság és az Ukrajnában élő valamennyi kisebbség anyanyelven történő boldogulását. Megjegyezte: ez a törvény a szovjet időkre emlékeztet, de még akkor is több joguk volt a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelvi tanuláshoz. Hangsúlyozta: az elmúlt időszakban Magyarország az elsők között támogatta az ukrán állampolgárok vízummentességét, támogatta Ukrajna uniós integrációját, valamint gázszállításokkal és anyagi támogatásokkal is hozzájárult Ukrajna demokratikus fejlődéséhez. Hofmann Rózsa szerint ezért is tartják elfogadhatatlannak és értékelik "hátba szúrásként" a törvényt. Közölte: a KDNP kéri és elvárja Porosenko ukrán elnöktől, hogy ne hagyja jóvá ezt a jogszabályt, és tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az ukrajnai kisebbségek, köztük a 150 ezres magyar közösség anyanyelvén tanulhasson. Arra a kérdésre, hogy mi állhat a törvény hátterében, Hoffmann Rózsa azt mondta: az Ukrajnában élő több mint tíz kisebbségből igen jelentős arányszámot képviselnek az orosz anyanyelvűek, és úgy látják, hogy a törvényben alapvetően az oroszellenesség nyilvánul meg, nem a magyarok ellen irányul. Hozzátette: a magyar politika legfontosabb tennivalója, hogy továbbra is minden lehetséges módon kiálljon a kárpátaljai magyarság mellett anyagi eszközökkel, valamint azzal, hogy nemzetközi fórumokon is nyilvánvalóvá teszi, hogy ez a helyzet tarthatatlan. Az ukrán parlament kedden fogadta el az új oktatási törvényt, amely három év átmeneti idő után megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven történő tanulás lehetőségétől. A középiskolai és a felsőoktatás nyelve ezentúl az ukrán, a kisebbségek nyelvén való oktatás pedig kizárólag az óvodákban és elemi osztályokban engedélyezett.